Ki veheti át az irányítást Afganisztánban az első demokratikusnak remélt hatalomváltás keretében? – ez a tétje az elnökválasztásnak, amelynek szombaton tartják az első fordulóját. Az indulók listája végül nyolcfősre szűkült, s ebben az új évezredet eddig uraló Hamid Karzai távozó államfőnek is benne van a keze.
Rászorította fivérét, Kajumot, hogy lépjen vissza, s mint a The New York Times kabuli riportjából kiderül, a tisztviselőket is maga választotta ki, akik majd a voksolással kapcsolatos vitákat eldönthetik. Megfigyelők mintegy kétharmados, az öt évvel ezelőttit kétszeresen túlszárnyaló részvételi arányra számítanak. A londoni The Daily Telegraph azonban szkeptikus elemzést ad választási előzetesében a 2009-es megméretést is alapul véve: akkor több mint egymillió voksot érvénytelenítettek csalás miatt. Már az ötmilliós feletti részvételt sikernek neveznék a 12 millió választásra jogosultból.
 |
| "Mozgó urnák": a nehezen megközelíthető helyeken, így Balkh tartományban is készülnek a voksolásra Stringer / Reuters |
A győztes három korábbi miniszter közül kerülhet ki, állítják elemzők. Így a korábban a külügyek élén álló tádzsik-pastu, de inkább az előbbi népcsoporthoz tartozónak tekintett Abdullah Abdullah, valamint két pastu, a fő jelöltek doyenje, az ugyanezt a területet irányított, 70 éves Zalmai Raszul, illetve Asraf Ghani volt pénzügyminiszter esélyes rá, hogy átvegye a stafétabotot Karzaitól. Kérdés, hogy mikor: a szavatokat bő egy hónap múlvára számolják össze, és ha egyik jelölt sem kapta meg a voksok több mint 50 százalékát, akkor két hónap múlva második fordulót tartanak. Annak kifutásával így bőven a nyárba nyúlhat már a kabuli átadás-átvétel. - Mindhárman régi motorosok, akik jelen voltak az elmúlt húsz év afgán politikájában. Karzai személyes támogatottjának Raszult tartják, ha maga nem ismeri is ezt el. Ám a korábbiakkal ellentétben ezúttal már technokrata jelöltekről, nem pedig hadurakról van szó, mondja Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa, aki állítja: egyrészt óriási a választás tétje, hiszen az afgán demokrácia folytatásáról szól a döntés. Másrészt viszont korlátozott a folyamat: az ország jövője kijelölt pályán mozog. „Egyik jelölt sem akarja felmondani a Nyugattal való együttműködést, vagy gyorsan lepaktálni a tálibokkal. Ez nem is lenne reális: az afgán gazdaság minimális, a GDP 90 százaléka a külföldtől függ, így a külföldnek értelemszerűen beleszólása is van a folyamatokba". Mindhárom vezető jelölt támogatja például az amerikaiakkal kötött kétoldalú biztonsági egyezményt, amely az USA többezres katonai jelenlétét biztosítja az év vége utáni „nagy kivonulást" követően is. Ezt Karzai maga nem írta alá.
