Közvetlen tárgyalásokat kezdett vasárnap Észak- és Dél-Korea a két ország viszonyát hónapok óta feszélyező katonai-diplomáciai konfliktus feloldásáról. A küldöttségek a két ország közötti demilitarizált zóna egyik katonai támaszpontján, Panmundzsomban ültek asztalhoz, és bár érdemi előrelépés az egész régióban hatalmas feszültséghez vezető konfliktusban nem történt, a dél-koreai újraegyesítési minisztérium három diplomatából álló delegációjának sikerült megállapodni, hogy a héten Szöul és Phenjan között a jövő héten még egy miniszteri találkozót is rendeznek.

A vasárnapi két év kihagyás után az első alkalom volt, amikor közvetlen, kormányzati szintű tárgyalások zajlottak a technikailag hatvan éve is hadban álló két Korea között. Tűzoltásra nagy szükség is van: Észak-Korea februárban kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amit az ENSZ BT egyhangúlag, Kína támogató szavazatával a háta mögött szankciókkal büntetett. Ezt egy hagyományos amerikai–dél-koreai hadgyakorlat követte, amire Phenjan válaszul atomháborúval kezdett el fenyegetni, megszakította a szöuli forródrótot, és felmondta az együttműködést a két ország sikertörténetének számító keszongi ipari parkban.

A feszültség azóta lassan enyhül. Hónapokba tellett, mire Phenjan jelezte, a dél-koreai menedzserek visszamehetnek Keszongba – az ipari parkban 123 dél-koreai cég működik ötvenháromezer észak-koreainak adva munkát, az ő évi összesen 90 millió dolláros fizetésüket pedig Phenjan teszi zsebre –, nemrég pedig helyreállt a telefonos kapcsolat is. Ami a vasárnapi tárgyalásokat illeti, a dél-koreai újraegyesítési minisztérium igazgatója, Kim Hjung Szuk szerint simán, vita nélkül ment minden, a miniszteri találkozó technikai feltételeiről gond nélkül megegyeztek az északiakkal. Megfigyelők azt mondják, lényegét tekintve Phenjan háborús fenyegetőzése amúgy sem volt több hangzatos kardcsörtetésnél, hogy ezzel különféle engedményekre – főleg segélynyújtásra – kényszerítse a nyugati hatalmakat.