Szudánban elengedik a politikai foglyokat
Teljes politikai amnesztiát és nemzeti párbeszédet hirdetett hétfőn Omar el-Besír szudáni elnök. Az államfő a parlament nyitóülésén állt elő minden politikai fogoly elengedésének és a dialógusnak az ötletével, néhány nappal azután, hogy Ali Oszman Taha alelnök békejobbot ajánlott a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus tartományban működő lázadóknak és az ellenzéki szervezeteknek.
Azt, hogy Besír hétfői bejelentése nyomán hány politikai foglyot engednek el, egyelőre nem világos, de nyolc napja összeesküvés vádjával letartóztatták az ellenzéki szövetség három politikusát egy gyűlésen, csak azért, mert hat, hetek óta őrizetben lévő társukk szabadulásáért tüntettek. A hat ellenzéki politikust azzal vádolják, hogy részt vettek egy Ugandában, Kampalában tartott tanácskozáson, amelynek témája a 24 éve hatalmon lévő Besír-rendszer megdöntése volt. A Farouk Abu Issza vezette ellenzéki szövetség elutasítja a vádat.
Besír most azt mondta, hogy a nemzeti párbeszéd érdekében a szudáni kormány kommunikálni szeretne kivétel nélkül minden politikai és társadalmi erővel, beleértve a felfegyverzetteket is. Bár az olyan emberi jogvédő szervezetek, mint a Human Rights Watch, üdvözölték a hétfői bejelentést, a számokon túl nem világos, hogy a lázadók politikai fogolynak számítanak-e, és hogy a szintén összeesküvés vádjával letartóztatott kormányzati tisztviselőkkel mi a helyzet.
Az ellenzéki pártszövetség és a lázadó Szudáni Népfelszabadító Mozgalom-Észak (SPLM-N) akkor elutasította az ajánlatot. Ahogy Besír Adam Rahma, a Népi Kongresszus nevű párt egyik vezetője fogalmazott, a kormányzati „junta” mögött hasonló ajánlatok hosszú sora áll, amelyek csak arról szólnak, hogy Kartúm miként erőltesse rá másokra a saját elképzeléseit.
Szudán folyamatos emelt szintű biztonsági készültség van hatályban azóta, hogy 2011-ben a 23 éves polgárháború lezárásaként Dél-Szudán kikiáltotta a függetlenségét. A határvidéken rejlő olajkincs miatt egészen a közelmúltig több összetűzés is volt a két ország között, Szudánnak pedig új alkotmányra van szüksége. Ennek megírásához a kormány meghívta a lázadókat is, Taha felhívása legalábbis név szerint megemlíti Malik Agar SPLM-N-vezért és helyettesét, Abdel Aziz Al-Hilut, hogy vegyenek részt az új alkotmány szövegének a kialakításában. A lázadók ennek ellenére a közvélemény félrevezetésével vádolják a kormányt, és inkább az ENSZ BT égisze alatt tárgyalnának. Az SPLM-N két éve vette fel a fegyvert Dél-Kordofán és Kék-Nílus tartomány függetlenségéért, az alkotmányozási ajánlat előtt pedig a vértelen puccsal 1989-ban hatalomra került Besír-rezsim nem volt hajlandó szóba állni a szervezettel.
Besír ellen 2009 márciusa óta letartóztatási parancs van érvényben, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki ellene háborús bűnök vádjával a dárfúri mészárlások miatt. Az altábornagyból elnökké vedlett politikus ennek ellenére azóta már nem egyszer volt már külföldön – többek között Kínában, Egyiptomban és a Kadhafi utáni Líbiában is. Bár 2009-ben meghívták Dániába, a koppenhágai klímakonferenciára, oda végül nem ment el.
