Felkelésre szólítják Európát a görögök
Az athéni hulladékszállítók már hétfőn sztrájkba léptek. Kedden csatlakozott az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség, így a tűzoltóktól a tanárokig további százezrek szüntették be a munkát. A 48 órás sztrájk alatt nincsen ügyintézés a hivatalokban és tanítás az iskolákban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látják el. Szerdán a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete, a GSEE is mozgósítja tagjait. A két nagy szakszervezet szerdán közös általános demonstrációt tart a fővárosban.
Kedden este 23 órától a légiirányítók is sztrájkolnak. Az ország légterét egészen szerda este 23 óráig lezárják. Szerdán a rádióban és a tévében nem lesznek hírműsorok, mert az újságírók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Sok kereskedő úgy tervezi, hogy nem nyit ki szerdán. A megszorítások "megfojtják az üzletet", és már most látszik az üzletmeneten, hogy visszaesett a vásárlóerő – mondják athéni boltosok a dpa kedd délutáni összefoglalója szerint.
A tiltakozásnak egyre újabb formái jelennek meg Görögországban. Hétfőn munkanélküli tanárok egy csoportja megrohamozta a NET állami televízió székházát, és betört az esti híradó stúdiójába, adás közben. Kedden kommunista tüntetők egy csoportja az athéni Akropoliszra kifeszített transzparenseken szólította felkelésre Európa népeit.
Keddi rádiókommentárok szerint néhányan egyre közönségesebb és durvább módszereket alkalmaznak. – Elfogadhatatlan, hogy a világörökséget politikai célokra használják fel. Az Akropolisz nem a miénk, hanem az egész emberiségé - bírálta a délelőtti akciót az egyik rádiócsatorna. A Skai, a legnézettebb görög hírtelevízió is elítélte az akciót. – Egyesek proletárforradalomról álmodoznak, és nem bírják felfogni, hogy tönkremehet az egész ország – hangzott el a Skai szerkesztőségi kommentárjában.
A tüntetéshullámot kiváltó 30 milliárd eurós megszorító csomag törvénytervezete a hét második felében kerül elfogadásra a görög parlament elé, válaszintézkedésként arra a 110 milliárdos mentőövre, amelyet a nemzetközi közösség az utolsó pillanatban vetett oda Athénnak. Fő célja 2014-ig három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, amely most 13,6 százalékon áll. Ennek érdekében három évre befagyasztják a köztisztviselői béreket, tíz százalékkal növelik az élvezeti cikkekre és az üzemanyagokra kiszabott adót és 21-ről 23 százalékra növelik az áfát. A 110 milliárdos hitelből egyébként nyolcvanat az EU, harmincat a Nemzetközi Valutaalap ad. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a legnagyobb egyéni donor Németországban magánbankok is részt vállalnak a kölcsönben.
Szakszervezeti vezetők szerint azonban a szigorítások leginkább az alacsony jövedelműeket sújtják. – Más lehetőség is van a kormány előtt, mint megbüntetni azokat a nyugdíjasokat, akiknek havi 500 euróból kell kijönniük – mondta Spirosz Papaszpirosz, a közalkalmazottakat tömörítő ADEDY elnöke. A lapok is arra figyelmeztették a kormányt, hogy ne az egyszerű dolgozókkal és a nyugdíjasokkal fizettesse meg a korrupt hivatalnokok és az adócsalók bűneit; Görögország-szerte őket tekintik felelősnek a súlyos pénzügyi helyzetért. A kormány bejelentette kedden, hogy a Lazard bankot bízta meg pénzügyi tanácsadással, de azt cáfolta, hogy bank az államadósság átütemezésével is foglalkozna, amint ezt korábban Argentína és más országok esetében tette.
Athénban a közfelháborodáshoz képest csak pár ezer közalkalmazott, mintegy négyezer tanító, köztisztasági alkalmazott, nyugdíjas, építőmunkás és hivatalnok vonult a főváros központján, a parlament előtt gyűlve össze. „Soha nem fogunk fizetni az EU-nak és az IMF-nek! „Fizessenek a gazdagok!” – volt olvasható a feliratokon.
