A görögök ezúttal az állami szektor karcsúsítása ellen tiltakoztak, amelyről szerdán szavaz az athéni parlament – cserébe a mentőcsomag következő, több milliárd eurós részletéért. A parlament elé immár menetrendszerűen járnak tüntetni tanárok, önkormányzati dolgozók, rendőrök vagy buszsofőrök.

Az újabb megszorítások ellen tüntettek a sztrájk alatt kedden Athénban

A hatalmasra duzzadt – 650 ezer fősre becsült – görög közszférával muszáj kezdeni valamit: ezt már jó néhányszor a görög tárgyalópartnerek tudtára adták a nemzetközi hitelezők, más néven a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap). Ugyanezt az üzenetet viszi csütörtökön Athénba Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, akinek már a jelenléte garancia az újabb demonstrációkra: a görögök főként Németországot tartják felelősnek a rájuk kényszerített megszorításokért.

Egyre nehezebb helyzetben van a megszorító intézkedéseket sorozatban elfogadó kormánykoalíció, amelynek háromfősre zsugorodott nemrég a parlamenti többsége. A Demokratikus Baloldal kilépett ugyanis a koalícióból, mert nem értett egyet a görög közszolgálati televízió és rádió (ERT) működésének felfüggesztésével – pedig a „szent tehénnek” számító köztévé ideiglenes bezárását Antonisz Szamarasz miniszterelnök a pazarlással és a korrupcióval indokolta. Rendkívül kényes döntés a közszféra lefaragása is, hiszen sok állami tisztségviselőt politikusok neveztek ki, és most ugyanezeknek a politikusoknak vagy a rokonaiknak kellene az elbocsátásukról határozniuk.

Az állami állások megnyirbálása mellett az adóelkerülés visszaszorítását nevezi mindannyiszor a legsürgősebb teendőnek Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Éppen a róla elnevezett Lagarde-lista meghamisítása ­miatt hagyta jóvá kedden a görög parlament, hogy bírósági eljárás induljon Jorgosz Papakonsztantinu volt pénzügyminiszter ellen. A szocialista politikus állítólag három rokonának a nevét is eltüntette a feltételezett adócsalók listájáról.

Papakonsztantinu bűnbaknak nevezte magát, és – a krimiszerű történet láttán – ebben igazat is lehet adni neki. Nagy mennyiségű adatot lopott el évekkel ezelőtt a HSBC bank genfi fiókjának egyik informatikusa, majd megpróbálta eladni európai kormányoknak. A rendőrség átkutatta a férfi franciaországi otthonát, és számítógépes fájlokban több tízezer potenciális adókerülő nevére bukkant. Lagarde akkori francia pénzügyminiszter diplomáciai csatornákon, CD-lemezre kiírva juttatta el athéni kollégájának, Papakonsztantinunak kétezer görög számlatulajdonos nevét: ők összesen kétmilliárd eurót halmoztak fel a svájci pénzintézetben.

Ám nemcsak Papakonsztantinu hallgatott a Lagarde-listáról, hanem utóda, a szocialista kormánypártot (Paszok) jelenleg irányító Evange­losz Venizelosz is, akárcsak a következő pénzügyminiszter, Janisz Szturnarasz. Azt viszont már mind a Paszok, mind a vele koalíciót alkotó jobbközép Új Demokrácia kínosnak tartotta kivizsgálni, ki és honnan szerezte a Svájcban tárolt milliókat. Így találtak rá a Lagarde-listát átvevő egykori miniszterre, akit azóta kizártak a pártból, és most bíróság elé is állítják.