A 47 tagországot számláló strasbourgi szervezet közgyűlése azonban kedden este elfogadta a módosítót, azaz úgy döntött, az aggályok ellenére nem indítanak monitoring eljárást, hanem inkább kiutalják a kérdést a közgyűlés egyik szakbizottságának, amely tovább figyeli és elemzi a magyarországi jogi átalakulást, és a jelentésben foglaltak végrehajtását. Ennek az eljárásnak a részleteiről majd pénteken, a házbizottság ülésén derülnek ki részletek.

Az Európa Tanács két éve foglalkozik a magyar alkotmányozással, Lundgren jelentéstevő háromszor is járt Magyarországon. A monitoring eljárás beindítása példátlan lett volna uniós tagországgal szemben. Jelenleg tíz tagállammal Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Ukrajnával, Szerbiával és Oroszországgal szemben folytat ilyet az ET. Az eljárás szankciókkal nem jár, de muníciót jelentett volna az EU-s intézményeknek, amelyek szintén vizsgálják a magyar alkotmányos berendezkedést. Az ügyben illetékes úgynevezett monitoring bizottság áprilisban – egyetlen szavazat többséggel – fogadott el a magyar kormánnyal erősen kritikus jelentést, és kezdeményezte a monitoring eljárást. Kedden délelőtti ülése után azonban a monitoring bizottság is – szintén egy szavazattal – a „figyelemmel kísérést” javasolta.

A közgyűlésen elfogadott vélemény enyhébben fogalmaz. Jobboldali képviselők kezdeményezésére bekerült, hogy a kétharmados egypárti többség európai sztenderdeknek megfelelően elégséges legitimáció az alkotmány módosításához. Az is bekerült a szövegbe, hogy először a magyar történelem során a korábbi egypárti kommunista alkotmány helyett új és modern alaptörvény született intenzív parlamenti vita és a magyar civil szervezetek hozzájárulásával. Az a kitétel is kikerült, hogy az alkotmány bizonyos rendelkezései megosztják a magyar társadalmat. Ezzel együtt bőven maradt benne kritika is. Például nem kerültek ki az Országos Bírósági Hivatalra vonatkozó ajánlások és annak elnökének jogkörével kapcsolatban megfogalmazott aggályok sem. A jelentés teljes szövegét végül 149 igen és 38 nem mellett fogadták el.

A vita alapvetően két álláspont körül forgott. A monitoring eljárás ellen érvelők szerint hiába vannak aggályok, ezt az eljárást az emberi jogok súlyos megsértésére tartják fent, aránytalan lenne Budapesttel szemben, s nem kéne egy uniós tagállamot a páriaországok közé sorolni. Ráadásul hamarosan választások lesznek – érvelt több képviselő –, és akkor kiderül, mennyire elégedettek a magyar polgárok. – Ha Magyarországgal szemben beindítjuk az eljárást, mit csinálunk például Grúziával? – tette fel a retorikai kérdést Theodora Bakoyannis, az Európai Néppárthoz tartozó görög képviselőnő, aki felszólalásában idézte egy grúz kollégáját, aki aziránt érdeklődött, hány ellenzéki politikus van börtönben Magyarországon, hogy felmerült a monitoring eljárás. A monitoringot támogatók szerint a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok védelmére felesküdött Európa Tanács legitimációját és hitelét rontja, ha nem kezeli az ezekkel kapcsolatos aggályokat Magyarországon. Idézték az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi szervezetek közös levelét is, mely a monitoring eljárás mellett érvelt.

Lapunk kérdésére Lundgren nem értékelte vereségként, hogy a közgyűlés végül is nem a monitoring eljárás mellett döntött. Mint a jelentéstevő az ülés után lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, a fideszes képviselők is kompromisszumra kényszerültek, hiszen eredeti, később visszavont módosítójukban az szerepelt, ne induljon monitoring eljárás, és más se. – Az a fontos, hogy a figyelem Magyarországon marad, ha esetleg lesz ötödik, hatodik, hetedik alkotmánymódosítás – mondta a képviselőnő.

Nagyon örülünk az eredménynek, amely a közgyűlés majdnem kétharmadának véleményét tükrözi, mely szerint indokolatlan Magyarországgal szemben monitoring eljárás megindítása – mondta az ülés után Gulyás Gergely fideszes képviselő. Hozzátette: a mai napnak csak győztesei vannak, hiszen győztes az ország egésze, „mert nem indul egy méltatlan és megalázó eljárás”, győzött a kormány, és mint mondta, győztes az MSZP is, „mert a hazaárulás kísérlete mégsem azonos a befejezett cselekménnyel.” Szabó Vilmos, MSZP-s képviselő az ülés után lapunknak elmondta: megmaradtak a legfontosabb megállapításai a jelentésnek, amelyek megítélik a magyar kormány  tevékenységét. – A végső döntés mégis egy monitoring eljárást fog eredményezni, ha nem is a hagyományosat – értékelt Szabó Vilmos, aki szerint a néppárt egyfajta „arcmegerősítést” biztosított a kormánynak, de azt már nem engedte meg, hogy teljesen kikerüljön az ET figyelme alól.