Hermann a XVII. századi Európa egyik legpusztítóbb konfliktusához, a katolikusok és a reformátusok harmincéves háborújához hasonlítja az Iszlám Állam egyik lételemét jelentő szunnita–síita vallásháborút. A FAZ közel-keleti szakírója szerint a Szaddám-rendszert megdöntő 2003-as amerikai–brit invázió is jócskán felkavarta a térségben az indulatokat, de az „első lövés” igazából az 1978-ban kitört iráni forradalom volt.
A sah bukása és a Khomeini ajatollah nevével fémjelzett síita klérus hatalomátvétele ugyanis felborította az erőegyensúlyt. Irán felemelkedése, regionális hatalommá válása, szövetsége a szíriai Aszad-rezsimmel és a Hezbollahhal, felszította az ellentéteket. – Könnyen lehet, hogy a Közel-Kelet harmincéves háborúja jóval hosszabb ideig fog tartani. Az biztos, hogy a Nyugat csak korlátozottan tud segíteni a mérsékelt muzulmánoknak. A muzulmán világban civilizációk összecsapása zajlik, a háborút szító teológusokat csakis valamilyen társadalmi nyomás foghatja vissza – hangoztatta Hermann, hozzátéve, hogy valamiféle kiegyezés csak a regionális erőközpontok, azaz Szaúd-Arábia, Törökország és Irán között születhet.
Az egykori Camp Bucca-i fogoly, Abu Bakr al-Bagdadi „kalifa” által irányított Iszlám Állam a meghódított területeken nagyon ügyesen elegyíti a megfélemlítést az alattvalókról való gondoskodással. Nemcsak az elrettentő kivégzések miatt nem látni lázadásokat, felkeléseket: a szunniták elfogadják a hatalmat, ameddig a „kalifa” tiszteletben tartja a vallást. Al-Bagdadi ugyanakkor jóval tovább megy, mint az al-Kaida és annak alapítója, Oszama bin Laden. Az utóbbi a „keresztesek és a cionisták” ellen küzdött, mert azok korrupt rezsimeket tartanak hatalmon, és ezek egyike, a szaúdi monarchia beengedte a szent földre a „hitetleneket”, értsd az amerikaiakat. A kalifa ellenben „fel akarja szabadítani” Szíriát és Irakot, célja egy új és „tiszta” állam megteremtése, és persze teljes lojalitást vár el minden muszlimtól.
|
Al-Bagdadi az eddigi egyetlen nyilvános szerepléseként ismert tavalyi beszéde alatt
Handout / Reuters |
Ez a kifinomult marketing- és propagandaeszközökkel megtámogatott stratégia sokkal jobban eladható, mint Bin Laden ügye. Jól mutatja ezt, hogy az Iszlám Állam Nyugat-Európából, az angolszász és az arab világból, valamint a Kaukázusból 40-60 ezer, többségében fiatal harcost tudott magához vonzani. Ráadásul a mellékfrontokon, így például Nigériában a korábban az al-Kaidának hűségesküt tevő szélsőségesek is sorra pártolnak át a kalifához.
Véletlenül dobtak bombát Bagdadra
Legalább tizenkét halálos áldozata és sok sérültje van az iraki fővárost ért hétfői bombázásnak. Bagdadra azonban most nem a terroristák támadtak, hanem az iraki hadsereg egyik Szuhoj gépe dobott le bombát – valószínűleg műszaki hiba miatt. Az al-Dzsazíra szerint a gép bevetésre indult az Iszlám Állam ellen, az egyik bomba beragadt, majd visszatéréskor a főváros felett kioldódott.
