Kormányzati tisztségviselőket is kihallgatott, lehallgatott, és e-mailekbe is belenézett az FBI azután, hogy a New York Times tavaly januárban megírta, Barack Obama amerikai elnök titokban Irán elleni cybertámadásokat rendelt el – állította vasárnap a honlapján maga az amerikai lap. A New York Times szerint a szövetségieket az érdekelte, hogy kormányzati körökből ki szivárogtatott ki információkat az internetes hadjáratról író munkatársának, David Sangernek. Az FBI emiatt a Fehér Házig és a Pentagonig is elment: az ügynökök tisztségviselőket hallgattak ki, és mindenféle kommunikációról információt kértek, amely Sanger és kormányzati hivatalok között zajlott. Lehallgattak telefonbeszélgetéseket és belenéztek az e-mailekbe is.

Washington érezhetően szeretné elhallgattatni a mély torkokat. A New York Times vasárnap az AP körül kitört botrány árnyékában írt a maga szivárogtatási ügyéről és az utána indított FBI-offenzíváról, alig két héttel azután, hogy kiderült, az amerikai hírügynökség munkatársait figyeltette és lehallgatta az igazságügyi minisztérium egy tavaly májusi cikk miatt, amely arról szólt, hogy az amerikaiaknak 2011-ben Jemenben sikerült meghiúsítaniuk egy terrorista merényletet egy Egyesült Államokba tartó repülőgép ellen. A lehallgatások az AP több irodájának és munkatársának a magánbeszélgetéseire is kiterjedtek, 20 telefonszámra New Yorkban, Washingtonban és Connecticut állambeli Hartfordban. Egy szerkesztőt és öt riportert követtek így nyomon: az akció miatt Gary Pruitt, az AP elnök-vezérigazgatója levelet írt Eric Holder miniszternek, amely szerint a lehallgatások leleplezhették a hírügynökség forrásait, és feltérképezhették az AP információgyűjtési gyakorlatát, amelynek ismeretéhez a kormánynak semmiféle joga nincs.

Obama ugyan vizsgálatot rendelt el az igazságügyi minisztérium ellen, de a bírálatok ellenére elutasította, hogy bocsánatot kérjen. A lehallgatásokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolja: ahogy Tommy Vietor szóvivő fogalmazott, az elnök csak szeretné tudatosítani, hogy miközben 18 éves amerikaiak vívnak háborúkat, miért, hogy tekintélyes kormányzati tisztségviselők kölyökként viselkednek egész világ előtt, amerikai életeket és hadműveleteket sodorva veszélybe, és szövetségesi viszonyokat terhelve meg feleslegesen a kiszivárogtatásokkal.

A New York Times mellett volt egyébként része az FBI kitüntető figyelemben a Fox Newsnak is, amelyet a szövetségiek azért vettek elő, mert a CIA egyik Észak-Koreáról szóló aktája a televízió egyik riporterének, James Rosennek az asztalán landolt. A New York Times ennek kapcsán annyit jegyez meg, hogy amíg az AP és a Fox News esetében a hatóságokat inkább a riporterek érdekelték, az Iránról kiadott információkkal kapcsolatban inkább az volt a kérdésük, ki szivárogtatott. A lap szerint a három ügy csak azt mutatja, hogy az Obama-adminisztráció milyen széles hálót vetett ki azok elfogására, akik kormányzati titkokat adnak ki: csak az AP újságíróinak megfigyelésekor 550 alkalommal hallgattak ki kormányzati tisztségviselőket az újságírókkal ápolt kapcsolataikról és a velük folytatott kommunikációról.

Ami az Irán elleni támadásokat illeti, nem új keletű dologról van szó: az Olimpiai Játékok fedőnevű hackerakció-sorozat még a Bush-korszakban kezdődött, az eddigi legnagyobb győzelme pedig az iráni Natanzban lévő nukleáris komplexum számítógépes rendszerébe 2010-ben bejuttatott vírus, a Stuxnet volt. A közös amerikai-izraeli fejlesztésű Stuxnet létezéséből egy programozási hibának köszönhetően – amely a vírust megszöktette ugyan Natanzból, de rengeteg helyre elküldte az interneten – világhír lett; a New York Times ominózus tavaly januári cikke csak arról szólt, hogy Obama a meglehetős blamázst jelentő önleleplezés után úgy döntött, hogy nem leállítja, hanem inkább felgyorsítja a programot.