Családjuk 13 éve él Norvégiában, Oslo egyik peremkerületében. Az AP amerikai hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a nővérek előbb Törökországba repültek, majd pedig a szír határ felé folytatták útjukat. Családjuknak nem szóltak tervükről, csak azután értesítették őket, hogy elhagyták Norvégiát.

Elektronikus levelükben azt írták: "A muszlimokat jelenleg állandóan támadják minden oldalról és valamit tenni kell. Segíteni akarunk a muszlimoknak, és ennek egyetlen módja, ha velük vagyunk fájdalmaikban és örömükben. Nem elég otthon ücsörögni és pénzt küldeni. Mindezt végiggondolva úgy döntöttünk, hogy Szíriába megyünk segíteni őket minden módon" - olvasható a levélben. Apjuk utánuk utazott Törökországba remélve, hogy megtalálja lányait. Egyikükkel sikerült telefonon beszélnie, de nem tudta lebeszélni arról, hogy csatlakozzon a dzsihádistákhoz. A lányokat immár keresi az Interpol is.

A The Local című svéd lap tudomása szerint a lányok szülei nem különösebben vallásosak, de az idősebbik lány nemrégiben radikalizálódott, öltözködésében is áttért a muszlim arclepelre. A szomáliai születésű Mohamed Huszein Gaasz - aki az oslói Fafo társadalmi és kereskedelmi kutatási alapítvány Kelet-Afrika-szakértője - úgy tudja, hogy Norvégiában mintegy 30 ezer fős a szomáliai közösség, részben szomáliai születésűekből áll, részben pedig már a skandináv országban világra jött, szomáliai szülők gyerekeiből. A tehetős Norvégia a szomáliai menekültek egyik legvonzóbb célországa Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia mellett.

A norvég belső hírszerzés adatai szerint 30-40 ember távozhatott Norvégiából, hogy csatlakozzon Szíriában az iszlám milicistákhoz. "Ha visszatérnek, képesek lehetnek erőszakos akciókra Norvégiában" - figyelmeztetett a norvég hírszerzés vezetője, Marie Benedicte Bjoernland az AP amerikai hírügynökségnek szerdán adott interjúban. Arra a kérdésre, hogy ugyan miért adják fel fiatalok biztonságos és kényelmes norvég életüket, Bjoernland nem talál magyarázatot.