Szijjártó azért ragaszkodna az EU pénzéhez
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a kereskedelmi forgalom. A forgalom további növelésére a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és az Eximbank képviseletet nyit Belgrádban, továbbá 45 millió eurós hitelkerettel segítik a szerb és a magyar kis- és közepes vállalkozásokat kétoldalú együttműködések fejlesztésében - sorolta.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítéséről szólva közölte: a két ország április 15-ig elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányokat, majd a kínai fél finanszírozási ajánlatot ad, és az idén megkezdődhet a kivitelezés.
A tárcavezető a közép-európai energiabiztonsággal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az európai felelősség, és a Déli Áramlat lemondása után az EU-nak más projekteket kell támogatnia. Megjegyezte, mivel fontos a stabilitás a térségben, Magyarország támogatja Szerbia EU-integrációs törekvéseit.
Dacic is a rendkívül jó kétoldalú kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélte, az elmúlt két-három évben elért fejlődést a két ország vezetésének eltökéltsége eredményezte. Sikerült a régi, komoly problémákat megoldani, és ez történelmi értékű eredmény - mutatott rá. Hozzátette: mindennek alapja a sok egyeztetés az ország vezetői között és a bizalmon alapuló kapcsolat közöttük.
A szerb miniszter kijelentette, országa érdekelt a jó kapcsolatok fenntartásában Magyarországgal, kész ezek továbbfejlesztésére és arra, hogy közösen azonosítva a kölcsönös érdekeket konkrét eredményeket érjenek el. Dacic megköszönte Magyarország támogatását országa európai uniós integrációjához: a tapasztalatok átadását és a szakértők segítségét.
Kitért a két ország gázellátásának biztosítására, mint fogalmazott, a magyaroknak és a szerbeknek is „joguk van a gázhoz", és felvetette, hogy az EU mondja meg, honnan szerezzék be a szükséges gázt. A tárgyalás témái között említette a határátkelők nyitását a magyar-szerb határon. Mint mondta, Szerbiának is érdeke, hogy minél több átkelő legyen a két ország között, de az illegális migráció, a bűnözés szempontjából megfelelő legyen a határvédelem. Szólt arról, hogy nem Magyarország vagy Szerbia a Koszovóból érkező illegális bevándorlók célpontja, ezért kellene az EU-nak komolyabban kezelnie a kérdést.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter megjegyezte, hogy Magyarország a gazdasági és társadalmi érdekeinek megfelelően, a magyar és az uniós szabályok szerint jár el az ügyben, és uniós szinten kell foglalkozni ezzel a témával.