Tadics két nappal az után mutatott készséget a tervezetnek az Európai Unióval és más nyugati hatalmakkal való megvitatására, hogy Guido Westerwelle német külügyminiszter belgrádi tárgyalásain figyelmeztette vendéglátóit: ellenkező esetben megrekedhet Szerbia uniós integrációja.

A közeli napokban szerb tisztségviselők utaznak Brüsszelbe, hogy tárgyaljanak a határozattervezet olyan módosításáról, amely egyaránt elfogadható Szerbia és a nagyhatalmak számára - jelentette ki Tadic újságíróknak. hozzátéve, hogy a lehetséges kompromisszumot hamarosan Washingtonban is megvitatják.

Az államfő leszögezte, hogy Szerbia sohasem fogja elismerni Koszovót. Ez határvonal, amelyet sohasem fogunk átlépni. Ezt megmondtam Westerwellének, Clintonnak, Sarkozynak, Merkelnek, de mindenki másnak is megmondom - hangoztatta. Belgrád azt követően nyújtotta be a szóban forgó határozattervezetet az ENSZ Közgyűléséhez, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) július 22-én - nem kötelező erejű döntésében - úgy foglalt állást, hogy az albán többségű Koszovó elszakadását kikiáltó, 2008. februári függetlenségi nyilatkozat nem sérti a nemzetközi jogot.

A 27-ek korábban azt javasolták Belgrádnak, hogy Szerbia és az EU közösen dolgozzon ki határozati javaslatot Koszovó ügyében. A szerb vezetés azonban előreszaladt, és mindössze hat nappal az ICJ állásfoglalása után közzétette önállóan elkészített határozattervezetét, amelynek módosítására most mégis rákényszerülhet.

A jelenlegi szerb dokumentum szerint az ENSZ Közgyűlése felhívná a feleket, hogy párbeszéd útján találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást minden nyitott kérdésre. Koszovó és szövetségesei azonban elutasítják ezt a megfogalmazást, mert ebben alig burkoltan benne van az a szerb követelés, hogy ismét tárgyaljanak a volt szerbiai tartomány jogállásáról is, amely pedig Pristina szerint már eldöntött tény.