A végrehajtó tanács javaslatáról az ENSZ Közgyűlése a november 3-tól 18-ig tartó ülésszakán dönt. Az elfogadáshoz ugyan kétharmados többségre van szükség, a pozitív döntés azonban szinte biztosra vehető, hiszen az ENSZ 195 tagországa közül 111 már elismerte Koszovó függetlenségét, így várhatóan az UNESCO-ba való felvételt is támogatja majd.

Szerbia csalódott, egyrészt azért, mert Pristina ugyan 2008-ban egyoldalúan kimondta függetlenségét, Belgrád ezt azóta sem ismeri el, Koszovót továbbra is déli tartományának tartja. A többségében albánok lakta Koszovó emellett Kína és Oroszország, valamint öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus, Görögország) szerint sem önálló állam. A szerb csalódottság másik oka pedig az, hogy a szerbek Koszovót vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják, az ott található kolostorok a szerb pravoszláv egyházhoz tartoznak.
Tomislav Nikolic szerb elnök még a szerdai döntés előtt elmondta, hogy arra számít, Koszovót javasolni fogják az UNESCO-tagságra, de Belgrád akkor is tovább harcol azért, hogy Pristinát végül ne vegyék fel a szervezetbe. Ezzel egyetértett Aleksandar Vucic szerb kormányfő is, aki hozzátette: az ENSZ Közgyűlésen még megakadályozható lesz a tagság.

A szerb állami és egyházi vezetés, valamint a szerb tudományos akadémia képviselői kedden tárgyaltak Koszovó esetleges UNESCO-tagságáról, és megállapodtak abban, hogy ezt Szerbia semmiképpen sem tudja elfogadni.

Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint azok, "akik hatalmasabbak és erősebbek Szerbiánál, valami olyat tettek, ami sem nem igazságos, sem nem helyes". Hozzátette: Belgrád harcolni fog a döntés ellen, mert szerinte nem elfogadható, hogy azok, akik korábban szerb kulturális értékeket semmisítettek meg, most azokat védjék. A tárcavezető arra utalt, hogy Szerbia és Koszovó viszonya többször is kiéleződött az évek során, és a helyi albánok támadásokat intéztek a koszovói szerb vallási objektumok ellen. Az incidensek során a szerb fél is hasonló választ adott a támadásokra.

Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes viszont szerdán a Danas című belgrádi napilapnak azt mondta, Szerbiának nem kell aggódnia kolostoraiért, Koszovó írásban garantálta, hogy nem nevezi át a területén található, ám a szerb pravoszláv egyházhoz tartozó objektumokat.