Ezt írta a brit The Financial Times által idézett, eredetileg egy lengyel folyóiratban megjelent cikkében Marcin Rekawek, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa. A kutató szerint mindkét oldalon háromszáz fő harcolhat – a legkülönbözőbb nemzetiségek képviselői. Vannak köztük zsoldosok, de többségük önkéntes, az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista szervezetekhez csatlakozókhoz hasonlóan őket is az ideológia vezérli. „Csoportként és egyénenként is veszélyeztethetik az európai biztonságot, ezért is kell megfigyelni őket” – mondja a kutató.

Magyar zászlóval és a Szent István légió zöld-sárga lobogójával pózoló fiatalok novemberben a kelet-ukrajnai szeparatistákat támogató moszkvai demonstráción Forrás: vk.com

Rekawek orosz propagandának tartja, hogy ukrán oldalon a NATO „idegenlégiója” harcolna, ahogy az is hazugság, hogy a szeparatisták oldalán a „Donbassz nemzetközi brigád” venne részt a konfliktusban. Számításai szerint a szeparatista oldalon legfeljebb száz német, ugyanannyi szerb, 30 magyar és 25 amerikai harcolhat. Az ukrán oldalon a legnagyobb osztagot a fehéroroszok és a grúzok alkotják, ők nagyjából százan-százan lehetnek, a horvátok számát 32-re becsülte. Az interneten felbukkan egy Szent István légiója névvel jelzett alakulat, amely a szeparatista oldalon harcoló magyarokat jelölné. Ír róla a kommunista jelképeket (Kádár-arckép, régi címer) használó Bal-Rad hírportál is, amely leplezetlenül orosz propagandát közvetít.

Rekawek úgy tudja, hogy az orosz oldalra Victor Alfonso Lenta francia állampolgár, volt katona toborozza a harcosokat. Olyanokat hív, akik készek „megsemmisíteni az angolszász globalizmust, atlanticizmust és a dekadens Nyugatot”. Egy másik francia, a Horvátországban élő Gaston Besson az ukrán oldalra toboroz oroszellenes önkénteseket.

Arra a kérdésünkre, hogy fontos-e a külföldi zsoldosok jelenléte a kelet-ukrajnai harcokban, Rekawek telefonon úgy nyilatkozott, hogy az önkéntesek katonai szerepe szinte jelentéktelen. Idézte egyiküket, aki így fogalmazott: „Minden csatában részt vettem. Változtatott ez valamit? Semmit!”

A harcokban, mint a lengyel szakértő kifejtette, részt vesznek oroszországi zsoldosok is. A szeparatista oldalon is küzdenek, mert valószínűleg Ramzan Kadirov csecsen elnök (Vlagyimir Putyin feltétlen híve – a szerk.) küldte őket. A Vosztok (Kelet) nevű zászlóalj korábban Csecsenföldön állomásozott. Más csecsenek viszont az ukrán oldalon harcolnak, mert az alkalom számukra az oroszok elleni bosszúra.

Rekawek szerint túl egyszerű lenne azt állítani, hogy a görögkeleti vallású népekből (szerbek, görögök, bolgárok) többen csatlakoznak a szeparatistákhoz, míg a nyugati elkötelezettségű harcosok az ukrán oldalon vannak. A szeparatista oldalon is vannak nyugat-európaiak, és az ukrán oldalon sok olyan pravoszláv grúz és fehérorosz harcol, aki nem zsoldos, maga állja a számláit. Igaz, a lakás és az ellátás „ingyenes”.

Zsoldosokra mindig van kereslet – felel következő felvetésünkre a kutató. Afrikában most is van zsoldospiac. Ukrajnában azonban a zsoldosok a külföldi harcosok kisebbségét képezik.

A Szent István légióra vonatkozó kérdésünkre Rekawek elismerte, hogy az egyik legnehezebb kutatási feladat a magyarok számának a megállapítása volt. Lehet, hogy ukrajnai magyarokról van szó, akiknek nincs föltétlenül magyar útlevelük. Az is elképzelhető, hogy a Szent István légióról szóló hír fikció, az orosz propaganda hamisítványa. – Kérem, vegye figyelembe, hogy „legfeljebb harminc személyről” írtam. Lehet, hogy ez a szám ennél sokkal kisebb – mondta lapunknak a lengyel kutató.