A kabuli amerikai nagykövetség szerint az elítéltek afgán civilek, illetve szövetséges katonák haláláért is felelősek. Egyikük, akit az amerikaiak tálib parancsnoknak gondolnak, ezt cáfolta a BBC-nek, azt állítva, hogy ő egyszerű építőmunkás. De vannak a frissen szabadultak között olyanok is, akiket puskával vagy épp rakétavetővel kaptak el az amerikaiak, ezt viszonylag nehéz békés célokkal magyarázni. 

A rosszhírű, emberjogi visszaélések miatt többször is az érdeklődés kereszttüzébe került bagrami börtön felügyelete tavaly került vissza az afgán kormányhoz. Kabul most azt hangoztatta, hogy nincs elég bizonyíték a foglyok ellen – írja a BBC. Sokan vannak olyanok, akiket évekig tartanak fogva anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük, egy 16 éves fogoly a tudósítónak arról beszélt, hogy egy éve nem látta a szüleit, és fogalma sincs, miért tartják itt.

Hamid Karzai afgán elnök úgy vélte, hogy a börtön nem más, mint egy "tálibképző gyár", amely szembefordítja az embereket a saját országukkal, és saját kormányukkal. Már maga a börtön léte is megsérti az afgán alaptörvényt és az ország szuverenitását – vélekedett Karzai a BBC-nek nyilatkozva.

A BBC helyi tudósítója szerint még további 70, biztonsági kockázatnak tekinthető fogoly marad a bagrami rácsok mögött. Az amerikaiak azt gyanítják, hogy a szabadon bocsátottak esetét sem vizsgálták meg komolyan, hanem egyszerű politikai döntés született, ezt pedig személy szerint Karzai elnök hozta. Washington nehezményezi, hogy a távozó afgán államfő az utóbbi hetekben erősen Amerika-ellenes vonalat visz, és a mostani döntés újabb mélypontot jelent a két ország kapcsolatában.

Az amerikaiak vezette szövetséges csapatok fokozatosan adják át a feladatokat az afgán szerveknek, mielőtt 2014 végén elhagynák az országot. Ám még legalább tízezer katona maradhat biztosítani az átmenetet, ha sikerült aláírni erről a megállapodást. Ezt az afgán loja dzsirga (a parlament két háza, illetve a regionális és törzsi vezetők fóruma) ugyan jóváhagyta, de Karzai elnök nem írta alá, arra hivatkozva, hogy erről majd az utódja fog dönteni. Az afgán elnökválasztást április 5-én tartják.