Egy torinói tanár nemrég közzétette tapasztalatait a bevándorolt románokkal kapcsolatban. Sokukkal rendszeresen találkozott munkája során, és azt tapasztalta: a legtöbbjüket az a vágy hajtja, hogy minél hamarabb integrálódjanak az olasz társadalomba. Ha a véletlen találkozások során a tanár rákérdezett származásukra, nem akartak egyenesen válaszolni a kérdésre.

Az Adevarul bukaresti lap részleteket idéz a torinói egyetemen román nyelvet és irodalmat tanító Roberto Merlo által készített felmérésből. Az egyik interjúalany, egy bárban felszolgáló fiatal román lány, gyakran összefut egykori honfitársaival, akik betérnek hozzá. Akcentusukból felismeri őket, de amikor románra fordítja a szót, kelletlenül továbbra is olaszul akarnak beszélni vele – mondja. Egy Kelet-Romániából elszármazott nő bevallotta: otthon is olaszul beszélnek kiskorú gyermekeikkel, mert nem akarják, hogy ugyanolyan idegenek legyenek, mint ők maguk voltak Palermóba érkezésükkor. Már hat éve ott élnek, és hallani sem akarnak egykori hazájukról.

Merlo szerint elsősorban azok próbálják levetkőzi román identitásukat és teljesen belesimulni az olasz társadalomba, akik gazdasági menekültként érkeztek az országba, vagyis az 1989 után emigráltak többsége. A korábbi emigránsok jórészt értelmiségiek, ők inkább megőrizték egykori identitásukat, és úgy vélik: a romániai diktatúrában kapott – főként történelmi – oktatás mélyebb, mint az olaszok iskolai képzettsége. Számukra kiábrándító, hogy az olaszok nem fektetnek akkora hangsúlyt például a közös latin múltra, mint a románok.

Forrás: globusz.net

Kapcsolódó cikkek: Olaszország szétosztaná a bevándorlókat | Illegális román bevándorlókat dolgoztatott az olasz belügyminiszter | Menekültáradat az olasz partokon | Veszít Európa, ha még a bacilus méretét is szabályozni akarja | A bűnözés kultúrája