A tüntetést a szövetségi ügyészek szervezték, részt vett rajta Nisman-család és ellenzéki politikusok is. A demonstrálók igazság kiderítését követelték. Buenos Airesen kívül több argentin kisvárosban és külföldön is tüntettek.

Az eső ellenére több százezren mentek el tüntetni az igazságért Agustin Marcarian / Reuters

Argentin kormánytisztviselők elítélték a szerdai demonstrációt politikai lépésnek nevezve azt, amely Cristina Fernandez de Kirchner elnök asszony meggyengítésére szolgál – írja a BBC.

Nisman a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ eeleni 1994-es történt, zsidó kulturális központ elleni merénylet ügyében nyomozott, Január 18-án találták holtan lakásában, egy nappal azelőtt, hogy a parlament meghallgatta volna. A vizsgálat során kiderült, hogy az ügyész elfogatóparancs-tervezetet készített elő Fernandez ellen, akit azzal gyanúsított, hogy akadályozza a nyomozást.

Nisman gyanúja szerint a merényletet iráni megbízásból követték el. A későbbi iráni honvédelmi miniszter, Ahmad Vahídi és az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohsen Rezaie tervelte ki, aztán 1994. július 18-án Ibrahim Husszein Berro, a libanoni Hezbollah egyik katonája vezette azt a Renault típusú kisbuszt, amelyben a bomba robbant a zsidó központnál, A nemzetközi elfogatóparancs kiterjedt Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfőre is. 2013-ban, Fernández elnöksége alatt Argentína egyetértési megállapodást irt alá Iránnal az autóbombás merénylet közös kivizsgálásáról, amelyből eddig semmit nem hoztak nyilvánosságra. Nisman januárban a külföldi szabadságát megszakítva váratlanul a televízió nyilvánossága előtt azt állította, hogy telefonlehallgatásból nyert bizonyítékai vannak, miszerint titkos alku keretében argentin részről felajánlották, hogy az iráni gyanúsítottak mentességet kapnának olajszállítások fejében, amelyet a mentességen túl argentin gabonaexport egyenlített volna ki.

Az argentin elnöki hivatal egy hírszerzői konspirációs elmélettel magyarázta Nisman megölését. Kirchner szerint a Secretaría de Inteligencia (SI) menesztett ügynökei követték el a gyilkosságot.

A botrány kirobbanása óta az argentin elnök népszerűsége zuhan. Kircgner a második mandátumának a végén jár, már nem indulhat a következő államfőválasztáson, és nem valószínű, hogy valaha is visszatérhet a politikai életbe. Az októberi elnökválasztásra készülő ellenzék máris az igazság ígéretével kampányol Argentínában.

Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint az argentinok úgy vélik, gyilkosság történt, arra nem sok esélyt látnak, hogy kiderül, Nismannak miért kellett meghalnia.