Eddig százezer menekültje van azoknak a véres összetűzéseknek, amelyek két helyi arab törzs között törtek ki egy aranybánya miatt Dárfúrban – jelentette be az ENSZ. A világszervezet korábban „mindössze” hetvenezer földönfutóról tudott, de már őket sem nagyon tudták elhelyezni. Most csak az egyik célvárosban, El Sirleafban 65 ezer menekült tengődik, egy részük a szabad ég alatt, de a közhivatalokat és a városi iskolákat is bezárták, hogy ott adhassanak menedéket az érkezőknek. Az ENSZ 600 tonna élelmiszert küldött el segítségül a menekülteknek, de a célba jutást nem tudja biztosítani, és felbecsülni sem a humanitárius katasztrófa mértéket, egyszerűen azért, mert a munkatársait a hatóságok nem engedik be Dárfúrba – ahogy újságírókat és diplomatákat sem. A két arab törzs Észak-Dárfúrban, Dzsebel Amernél harcol az aranybányáért.

Dárfúrból az emiatt kitört harcok mellett egy másik konfliktus miatt is menekül harmincezer ember: a kormányerők Dzsebel Marra környékén egy lázadó csoportot akarnak felszámolni.

A hatalmas, aszály sújtotta Dárfúrban volt már véres konfliktus, akkor, amikor 2003-ban a vidék gazdasági-politikai mellőzöttsége miatt a főleg nem arab milíciák – amilyen a Szudán Felszabadításáért Mozgalom/Hadsereg vagy az Igazság és Egyenlőség Mozgalom – felvették a harcot a kartúmi központi kormányzat ellen. ENSZ-becslések szerint a hét éven át dúló harcoknak több százezer halálos áldozata volt, amelyből a kormány tízezret ismer el. Dárfúr miatt Omar Hasszan al-Besir szudáni elnök ellen körözést adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek ellenére az államfő többször is járt már külföldön. Béke a régióban most sincs: a többéves erőfeszítések után nemzetközi közvetítéssel összehozott tűzszünetet a lázadók rendre megszegik, és elterjedt dolognak számít a banditizmus és a fosztogatás is.