Szárazföldi egységeket küldhetnek az amerikaiak az Iszlám Állam ellen

Ez egy napon belül a második bejelentés, amely jelzi, hogy fordulat következett be az Egyesült Államok Szíria-politikájában. Irán részt vesz a közel-keleti ország jövőjéről folytatott tárgyalásokon.
Az Egyesült Államok változtat a szunnita szélsőséges terrorszervezet, az Iszlám Állam elleni harcban követett stratégiáján. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a kiemelt célpontra mért légicsapások mellett az amerikai szárazföldi egységeket is bevetnek a szunnita szélsőséges terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában is – jelentette be Ashton Carter amerikai védelmi miniszter, egy napon belül másodszor adva jelét, a washingtoni nagypolitika fordulatot lát szükségesnek a Szíria-politikájában. Megfigyelők szerint Carter bejelentésével a Pentagon egyértelműen beismerte, hogy kudarcot vallott az eddigi amerikai stratégia, amely Szíriában a Basár el-Aszad elnök mérsékelt ellenzékéhez tartozó egységek kiképzésére épült, és amely kategorikusan kizárta szárazföldi egységek bevetését az Iszlám Állam ellen.

A fordulat első jele az volt, hogy kedden az Egyesült Államok bejelentette, Iránt is meghívják a Szíria jövőjéről folytatott bécsi tárgyalásokra, amelyeken az amerikaiak mellett Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia vett részt. Szíriában négy és fél éve tart a polgárháború Aszadhoz hű erők és a felkelők között, az irániak pedig következetesen a damaszkuszi rezsim pártját fogják a konfliktusban. Az oroszok azt is szeretnék, ha Egyiptom és Libanon képviselőit is bevonnák a párbeszédbe. Irán kért néhány órányi gondolkodási időt, mígnem szerdán egy külügyminisztériumi szóvivő jelezte, hogy a politikusai Mohamed Dzavad Zarif külügyminiszter vezetésével elmennek a bécsi tárgyalásokra.

Ami Carter bejelentését illeti, a szárazföldi egységek bevetésének a lehetősége felé lendítette az amerikaiakat az is, hogy Oroszország nemrég beszállt a polgárháború Aszad oldalán, és légitámadásokat hajt végre a damaszkuszi rezsim ellenségeivel szemben, tekintet nélkül arra, hogy az Iszlám Államról, más szélsőséges szervezetekről vagy Aszad mérsékelt ellenzékének az egységeiről van-e szó.

Carter nyilvánvalóan a közvetlen amerikai beavatkozás híve, amivel aligha szerez rajongókat a Fehér Házban, már csak azért sem, mert a második mandátumánál járó Barack Obama elnöknek már 2008-ban az egyik fő kampányígérete volt az amerikai egységek kivonása Irakból és Afganisztánból is, és ezt nem sikerült maradéktalanul teljesítenie. Irakban jelenleg 3500 amerikai katona teljesít szolgálatot. Az első számú feladatuk a helyi egységek kiképzése, de korlátozottan részt vehetnek harcokban is. Carter közlése szerint az amerikaiak két fő célpontja ezután az Iszlám Állam által ellenőrzött területek de facto fővárosa, a szíriai Rakka, illetve az iraki Ramadi lesz. „Közvetlenül is készek vagyunk támadni, akár a levegőből, akár a szárazföldről. A légitámadásainkat intenzifikáljuk" – mondtam, arról viszont nem árult el részleteket, hogy milyen szárazföldi hadműveletekről lehet szó. „Ha egyszer kijelöltük, nincs célpont, amelyet ne tudnánk elérni" – mondta erről a védelmi miniszter.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.