„A stabilizációs és társulási megállapodás keretül szolgál az EU és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokhoz, valamint fokozatosan egy szabadkereskedelmi térséget hoz létre az unió és Bosznia-Hercegovina között" - közölte az Európai Tanács még áprilisban, amikor elfogadta a megállapodás életbe lépéséről szóló határozatot. Emellett - emlékeztetett a Nezavisne Novine - a Tanács azt is közölte, hogy a dokumentum „közös politikai és gazdasági célokat tűz ki, és előmozdítja a regionális együttműködést", és ez képezi a csatlakozási folyamat lebonyolításának alapját.

A stabilizációs és társulási megállapodás életbe lépését közvetlenül az tette lehetővé, hogy Szarajevó kötelezettséget vállalt arra, hogy végrehajtja az európai integrációhoz szükséges reformokat.

Korábban az EU három probléma megoldásához kötötte az integrációs folyamat folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Brüsszel végül módosított némileg az álláspontján, és a politikai prioritások helyett a gazdasági kérdésekre helyezte a hangsúlyt, így léphet életbe június elsején a stabilizációs és társulási megállapodás.

A dokumentumot Brüsszel és Szarajevó ugyan már 2008-ban aláírta, egy évvel később azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a boszniai alkotmány diszkriminatív a kisebbségekkel szemben, mert másodrendű állampolgároknak tekinti azokat, akik nem tartoznak az államalkotó népcsoportok, vagyis a bosnyákok, a horvátok és a szerbek közé, az EU pedig az alkotmány módosításához kötötte a további integrációt.

A másik problémát a túlburjánzott adminisztráció okozza. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két úgynevezett entitásra osztotta Bosznia-Hercegovinát, az ország területének 51 százalékát kitevő, főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrésznek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de Bosznia-Hercegovinának van a teljes államra vonatkozó vezetése is. A túlméretezett államapparátus pedig megbénítja az ország működését, hiszen a boszniai vezetők évek óta képtelenek megegyezni azokban a kérdésekben, amelyeket Brüsszel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként szabott meg. Ezért jelentett előrelépést, hogy az év elején Szarajevó kötelezettséget vállalt a fennálló problémák megoldására.

Az alkotmánymódosítás és a közigazgatási rendszer reformja mellett azonban a tagjelöltség elnyerése érdekében Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.