Szájer beolvas: Magyarországon még nem öltek politikust
Nyílt levélben fordult a Magyarországról szóló csütörtöki EP-vita nyomán Neelie Kroeshöz, az Európai Bizottság holland médiaügyi biztosához Szájer József fideszes EP-képviselő. A kötelező udvariassági körök után levelében a fideszes EP-képviselő arról ír, hogy Kroes kilépett az elvárható pártsemleges szerepéből, és azt követelte, hogy Magyarország előre vállaljon kötelezettséget egy olyan javaslatcsomag elfogadására, amelyik nem Brüsszelben készül, és amelyik még meg sem született. (Annak az Európa Tanácsnak a jelentéséről van szó, amelyik februárban a demokratikus állapotok feletti aggályok miatt kihelyezett ülésre készül Magyarországon.)
Amikor az ülésen jelen lévő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes „a követelés nyilvánvalóan túlzó volta ellenére” úgy válaszolt, hogy ha össze lehet egyeztetni őket az alkotmánnyal, Budapest minden javaslatot hajlandó megfogadni, „Ön indulatosan kikelt ez ellen” – jegyzi meg Szájer.
A fideszes EP-képviselő felrója Kroesnek azt is, hogy a biztos csak egy meg nem nevezett tanácsadóra hivatkozva fogalmazta meg aggályait a magyarországi kisebbségekkel és a politikai kultúra hiányával kapcsolatban. A levél ez utóbbi kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan még csak húsz évre tekint vissza a demokrácia, de „egyetlen politikust sem gyilkoltak meg a nyílt utcán nézetei miatt, amint azt az Ön hazájában sajnálattal láthattunk Pim Fortyn (sic!) esetében”.
Emlékeztet Szájer arra is, hogy Hollandia volt az az ország, amelyik útjába állt a magyar EU-elnökség egyik fő célját jelentő schengeni bővítésnek, amikor „roma bevándorlók özönétől tartva” nem egyezett bele Románia és Bulgária csatlakozásába. Nem tetszik a fideszes EP-képviselőnek az sem, hogy Kroes állítólag úgy véli, Magyarországon korlátozzák és megfigyelés alatt tartják őket a kisebbségeket. „Az Ön által megfogalmazott kisebbségellenesség súlyos vádjának igazolására még a mi Ön által korlátozottnak tartott politikai kultúrájú országunkban sem elégséges a súlyos politikai vádakat egy névtelen, ámbár nagyon tehetséges és fiatal tanácsadóra hárítani. Ezt minden demokratikus nyilvánossággal bíró országban, így Magyarországon és Hollandiában is tényekkel illik bizonyítani. Ezt Ön elmulasztotta, amellyel sajnos beállt azok csoportjába, akik a politikát nem a korrekt vita, hanem az egyoldalú címkézések és alaptalan vádak terepének tartják!” – hangoztatja a fideszes EP-képviselő, aki „még megdöbbentőbbnek” nevezi, hogy bár párttársa, Járóka Lívia pontról pontra cáfolta Kroes állításait, a biztos asszony továbbra is a maga meg nem nevezett tanácsadójára hivatkozott a közvetlenül választott, a tízmilliós roma közösséget képviselő politikussal szemben.
„Hol, mikor mondta el Ön a tegnapihoz [Szájer pénteken írt a holland biztos asszonynak – a szerk.] hasonló bírálatait, amikor Magyarországon a szocialisták és az Ön politikai családjához tartozó SZDSZ volt hatalmon, és öt cigány családot irtottak ki bűnözők különös kegyetlenséggel egy rasszista indíttatású sorozatgyilkosság során? Elmondta Ön akkor, hogy a szocialista liberális magyar kormány nem képes megvédeni a kisebbséget?” – firtatja Szájer, kitérve arra, hogy a Fidesz mint egy „cigányellenesnek, kisebbségellenesnek kikiáltott párt” az egyedüli az Európai Parlamentben, amely roma politikust – Járókát – befutó helyen indított a választási listáján.
Levele záró fejezetében Szájer azt veti Kroes szemére, hogy az EP-vita során a biztos asszony aggódott a magyar sajtószabadság sorsáért is, ám tavaly csak három ponttal kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat a médiatörvény ellen. „Ki mulasztott?” – kérdezi Szájer, aki a Klubrádió frekvenciaengedélye körüli botrány nyomán azt firtatja, Kroes miért nem emelte fel a szavát, amikor 2010 áprilisában az akkor még baloldali vezetésű akkori magyar médiahatóság „szabályellenesen, és súlyos pártpolitikai elfogultsággal ítélt új frekvenciát a Klubrádiónak a katolikus rádió ellenében úgy, hogy a Klubrádió engedélye még le sem járt. „Kérem fontolja meg fenti érveimet. Térjen vissza ahhoz a helyzethez, amelyet Öntől és az Ön által képviselt intézménytől megszoktunk: az elfogulatlan eljáráshoz” – hangzik a levél utolsó megjegyzése.
