Svájcban megszavazták a bevándorlás korlátozását
A legnagyobb parlamenti erő, a Svájci Néppárt (SVP) több mint 135 ezer aláírás gyűjtött össze a népszavazás kiírásához, a vasárnapi döntés pedig azt jelenti, hogy az alpesi ország felmondja és újratárgyalja az egységes piacról és emberek szabad mozgásáról kötött megállapodást az Európai Unióval. A nyolcmillió lakójú Svájcban a munkavállalók 22-23 százalékát a bevándorlók jelentik. Rajtuk kívül naponta 280 ezer ember jár át a szomszéd országokból. A munkanélküliség mindössze 3,5 százalék.
A korlátozás kvóták bevezetéséről szól. Eszerint Svájc minden évben meghatároznák, hogy az Európai Unió tagországaiból – így Magyarországról – érkezők közül hányan vállalhatnak munkát és kérhetnek letelepedési engedélyt az alpesi országban. A berni kormány korábban már korlátozta a németek, a franciák és az olaszok számára kibocsátott letelepedési engedélyek számát, annak ellenére, hogy a Crédit Suisse felmérése szerint a bevándorlók – akiknek jelentős része az EU-ból jön – nagymértékben hozzájárultak a GDP és a fogyasztás növekedéséhez. Az SVP hivatalos álláspontja szerint azonban az évi 80 ezer bevándorló jelentősen megterheli a svájci ingatlan- és munkaerőpiacot is. Mindegyik másik párt a korlátozás és a népszavazás ellen foglalt állást.
Simonetta Sommaruga igazságügyi miniszter a végeredmény bejelentése után azt mondta, hogy a bevándorlás korlátozásának – „a rendszer megváltoztatásának” – még rengeteg messze ható következménye lesz. Szociáldemokrata párttársa, Christian Levrat szerint az „Állítsátok meg a tömeges bevándorlást” kampány népszavazási győzelme gazdasági és külpolitikai vereséggel ér fel Svájc számára. „Az elit hagyta belefutni az országot egy olyan helyzetbe, amelyben a svájciak vesztesnek érzik magukat” – vélte Levrat.
Az ötven százalék plusz egy szavazatnyi országos többség mellett a végső győzelemhez az is kellett, hogy Svájc 13 kantonjában meglegyen a többség.
Svájcban a legtöbb bevándorló olasz, a második legnagyobb csoportot a németek adják. Ők körülbelül háromszázezren vannak. A németek főleg a pénzügyi és a számítástechnikai szektorban, valamint a gyógyszergyártásban helyezkedtek el, mindhárom a svájci gazdaság alappillérének számít. Genf, Bázel és Zürich lakóinak az egyharmada nem svájci. Zürichben nem hivatalosan már az angol a második nyelv, megelőzve az ország egyik hivatalos nyelvét, a franciát. Ezért is meglepő, hogy a korlátozást a népszavazás tanúsága szerint a legtöbben Svájc olasz és német nyelvű területein támogatják.
Az Európai Unió részéről Andor László szociális és foglalkoztatási biztos korábban értetlenségének adott hangot a népszavazás kiírása miatt, de bizottsági részről jelezték azt is, hogy a referendumon születő döntést tiszteletben fogják tartani.
Arról, hogy a népszavazás nyomán Svájc és az EU között induló tárgyalások hova vezetnek, egyelőre még a szakértők sem mernek találgatásokba bocsátkozni. A 28 tagországot tömörítő tömb Svájc legnagyobb gazdasági partnere, amely az alpesi ország évi 201 milliárd frankos exportjának több mint a felét szívja fel.
