Észak-Ciprus nem tagja az Európai Uniónak, viszont szoros kapcsolatot ápol Törökországgal. Innen gond nélkül lehet exportálni Oroszországba, hiszen Moszkva egyenesen számít arra, hogy a török élelmiszerexport –az uniós termékek hűlt helyén – felfut majd. Hogy azok részben a megszokott brit termékek lennének, csak átcímkézve? Annál jobb a brit exportőrnek. Nincs kizárva, hogy megélénkül majd az uniós országok kereskedelme Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal is, amelyek ráadásul vámuniót alkotnak Oroszországgal.
A két szovjet utódállam nem csatlakozott az orosz embargóhoz, csak a feketelistán szereplő termékek tranzitjának tilalmát vállalta. Alekszandr Lukasenko belorusz elnök kijelentette: ők továbbra is exportálnak Oroszországba külföldi nyersanyagból készült termékeket. Sőt kezdeményezte, hogy országa vásárolja meg azokat a szállítmányokat, amelyek a moszkvai importstop bevezetése után visszafordítottak az orosz határról.
Az élelmiszer-piaci elemzők arra számítanak, hogy szankciók ide vagy oda, az orosz elit igénye igenis megmarad a francia sajtokra, az osztrigára, vagy épp a norvég lazacra (Norvégia is tiltólistán van, bár nem tagja az EU-nak.) Az orosz média, amely szerint Belaruszban amolyan „élelmiszer offshore” alakulhat ki, egy hete azon viccelődik, hogy hamarosan megjelennek majd a boltokban a belorusz osztrigák és rákok, miközben köztudomású, hogy az országnak még tengerpartja sincs. A fineszesebb európai élelmiszer-ipari vállalatok villámgyorsan feltérképezhetik, hogy miként is lehet Fehéroroszországba exportálni, majd onnan átcímkézve továbbvinni az árut.
Az már az orosz hatóságokon múlik, hogy mennyire szúr nekik szemet, ha egy országból hirtelen meglepően megélénkül az élelmiszerexport. Nemrég mindenesetre példát statuáltak egy férfival, akit jól megbüntettek, miután „személyes használatra” (erre az orosz törvények lehetőséget adnak) hozott be Finnországból 70 kilónyi fácán-, kacsa- és vaddisznópástétomot. Az európai kereskedőknek más kiskapuk is kínálkoznak: az embargóval sújtott országok közül kimaradt Svájc, Liechtenstein és Izland is, de még az uniós tagállam Dánia kívülállónak tekintett Feröer szigetei is. Anne Rizzoli, a Svájci Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal szóvivője megerősítette az orosz Izvesztyijának, hogy már több európai cég érdeklődött, miképp is lehetne rajtuk keresztül exportálni élelmiszereket Oroszországba.
De találhatnak megoldást a közép-európai országok is, hiszen a Moszkvával hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Szerbiára, illetve Bosznia-Hercegovinára és Montenegróra sem terjed ki az élelmiszer-embargó. Ebből Szerbia már jelezte, hogy csak az ország határain belül gyártott terméket lehet az orosz piacra exportálni, aki megpróbálja kijátszani a szabályokat, az kemény büntetésre számíthat. Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa viszont úgy vélte, ebben nincs semmi illegális. Minden svájci vagy akár balkáni országban levő cég szabadon vásárolhat uniós élelmiszert, és azt szabadon exportálhatja tovább Oroszországba. Ezzel jelentősen csökkenthető a probléma – mondta Fischler az osztrák rádiónak. Az időben lépő agrárvállalkozók duplán jól járhatnak,mert időközben már igényelhetik a kompenzációt az uniótól.
A harmadik országok igénybevételéhez persze már meglevő jó kapcsolatok kellenek, és olyan termékek, amelyeket az oroszok más forrásból nehezen tudnak pótolni. Az európaiak abban reménykedhetnek, hogy az orosz mezőgazdaság jellemzően drágábban termel az európainál, és sok orosznak tekintett termék is európai (például lengyel) alapanyagokból készül. Ám ugrásra készen állnak azok az országok is, amelyek szívesen benyomulnának a nyugati államok után maradt űrbe. Elsőként például Argentína, amely már jelezte, hogy szinte mindent meg tud termelni, amire az oroszoknak szükségük van. Ez valóságos mentőövet nyújtana az argentin gazdaságnak, amely az államcsőd szélén egyensúlyoz. Az uniós külügyminiszterek valószínűleg hiába kérték arra a harmadik országokat, hogy ne használják ki a kialakult helyzetet.
