Kiakadtak Seselj felmentése miatt
Vojiszlav Seselj szerb ultranacionalista politikus nem bűnös – döntött Hágában a volt Jugoszlávia területén az 1991–1995-ös délszláv háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT).
A csütörtökön kihirdetett ítéletben a törvényszék minden vádpont alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt elnökét, mert a vádhatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.
Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Vajdaság területén 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűnök miatt emelt vádat 2003-ban a törvényszék ügyészsége. Pere csak négy évvel később kezdődött meg, és miután a scheveningeni börtönben megbetegedett, 2014-ben ideiglenesen szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy visszatér, ha ezt kérik. Neki persze esze ágában sem volt visszautazni Hágába, és élő videoközvetítésen keresztül sem kívánta követni az ítélethirdetést. Az ügyében eljáró bírói tanács a távollétében hirdetett ítéletet. A hágai törvényszék történetében korábban nem volt erre példa.
A régióbeli közvéleményt sokkolta az ítélet.
Tihomir Oreskovics horvát miniszterelnök a bíróság vereségéről beszélt. Ivan Penava, Vukovár polgármestere szerint a nemzetközi erők nem csak tétlenül nézték az elkövetett bűntényeket, de meg is tagadták azokat, a volt boszniai lágerlakók pedig felfoghatatlan politikai döntésnek tartják, amely azt szolgálja, hogy a balkáni háborút polgárháborúként tüntessék fel. Natasa Kandics, az Emberjogi Alapítvány megalapítója szerint a törvényszék meglepő döntése részben Jean-Claude Antonetti bíró részrehajló magatartásának köszönhető, és nehezen állja majd ki a fellebbezési eljárás próbáját. Toma Fila neves belgrádi ügyvéd szerint viszont ez az ítélet fordulópontot jelent, és a negyven évre elítélt Radovan Karadzsics másodfokú ítéletére is hatással lesz.
|
Vojiszlav Seselj az ítélethirdetés után
Marko Djurica / Reuters |
Seselj 2003-ban önként, rezesbanda kíséretében vonult Hágába, ahol közel 12 évet töltött börtönben. Amikor hazatért, mindenki arra számított, hogy sok bosszúságot fog okozni volt harcostársainak, Tomiszlav Nikolics államfőnek és Alekszandar Vucsics kormányfőnek, de a nagy konfliktusok elmaradtak. Seselj nem politizált komolyan, de ultranacionalista retorikája és zászlóégetős performansza arra mégis elég volt, hogy pártja egy márciusi közvélemény-kutatás eredménye szerint hatszázalékos eredménnyel átlépje a választási küszöböt, és a Szerb Haladó Párt és Szerbiai Szocialista Párt mögött, fej fej mellett a demokratákkal jó eséllyel bemasírozhasson a szerb parlamentbe.
Ha az április 24-i választásokon ez valóban sikerül, akkor két olyan oroszbarát párt(koalíció) képviselői is helyet foglalhatnak majd a belgrádi szkupstinában, akik ellenzik az európai integrációt. Hogy célját elérje, Seselj a választási kampány ideje alatt 30 nagygyűlést tart, ebből egyet Pristinában és egyet Gracsanicában. Az utolsóra április 20-án Újvidéken kerül sor, mert mint mondja: a Vajdaság különösen foglalkoztatja őt.
Névjegy
Vojiszlav Seselj 1954. október 11-én született Szarajevóban, két év és nyolc hónap alatt végezte el a jogi egyetemet, és 25 évesen Jugoszlávia legfiatalabb tudományok doktora lett. A börtön "vendégszeretetét" először harmincévesen, 1984-ben élvezte, ekkor ellenforradalmi tevékenységek vádjával nyolc évre ítélték el, amiből 22 hónapot ült le, hatot magánzárkában. 1989-ben az Egyesült Államokban Momcsilo Gyurics, a második világháborús csetnik parancsnok csetnikvajdává nevezte ki, de a címet 1997-ben megvonta tőle a Szerbiai Szocialista Párttal és Szlobodan Miloseviccsel való együttműködés miatt. A kilencvenes években is többször rács mögé került. A Szerb Csetnikmozgalom megalapítója 1991-ben hozta létre a Szerb Radikális Pártot. 1998 és 2000 között Mirko Marjanovics szocialista kormányában kormányalelnök. 1990-től négy alkalommal jelöltette magát sikertelenül Szerbia elnökévé.
