Sokan szavaznak, nem Basescunak áll a zászló
A román központi választási iroda (BEC) által közölt részvételi adat szerint délután két óráig a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 21,37 százaléka adta le voksát. Továbbra is a Románia déli és keleti részén lévő megyékben magas a szavazási kedv: Mehedinti (36,62 százalék), Vrancea (34,33 százalék), Teleorman (31,22 százalék), Olt (29,09 százalék), Valcea (27,52 százalék) megyékben járultak a legtöbben az urnák elé.
Hargita, Kovászna és Szatmár megyék továbbra is sereghajtók. Hargitában a választók 5,11 százaléka szavazott, Kovásznában 9,48 százalékuk, Szatmár megyében 12,43 százalékuk járult az urnák elé. A szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros (15,23 százalék), Szilágy (15,76 százalék), Kolozs (15,79 százalék), Bihar (16,03 százalék) megyékben ugyancsak alacsony a szavazási kedv. A reggeli órákhoz képest csökkent a részvételi arány a júniusi helyhatósági választásokhoz viszonyítva, amikor urnazáráskor 56,39 százalékos részvételt jegyeztek. A mostani délután két órai 21,37 százalékos részvétel ugyanis elmarad a helyhatósági választáson ugyanebben az időpontban jegyzett 27,69 százaléktól.
Orbán Viktor magyar kormányfő tegnap Tusványoson burkoltan, de egyértelműen arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy ne vegyenek részt a román elnök menesztésére kiírt referendumon. Mint mondta, bár nem akar beleszólni a romániai belpolitikába, azt kívánja a románoknak és az erdélyi magyaroknak, hogy jó döntést hozzanak a népszavazáson, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”.
Vasárnap Romániában 18 548 szavazókörzetben lehet szavazni, ami 1068-cal több az öt évvel ezelőtti számhoz képest. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 7 óra és 23 óra között lesznek nyitva. Ioan Rus belügyminiszter közlése szerint 18 millió 292 ezer 514 állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami azt jelenti, hogy a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha 9 millió 146 ezer 258 választó járul az urnák elé.
A most kormányon lévő Szociálliberális Unió (USL) július eleji felfüggesztési indítványa szerint Basescu az elmúlt három évben kisajátította a miniszterelnöki szerepkört, és noha az alkotmány megkövetelte volna, hogy pártatlan legyen, a korábban hatalmon lévő demokrata liberálisok (PDL) de facto elnökeként viselkedett. Alárendelte az igazságszolgáltatást, és nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra, fontos döntések előtt „meglátogatva” a bírákat. Ráerőszakolta a kormányra saját elképzeléseit, a bérek és a nyugdíjak lefaragását, valamint az egészségügyi reformtervet, amely kiváltotta az év eleji utcai tüntetéseket. Egymás ellen hangolt társadalmi kategóriákat, többször rasszista és xenofób nyilatkozatokat tett. A kormánytöbbség „vádirata” szerint, mivel az elnököt nem tudják elszámoltatni a demokratikus intézmények, a népszavazás az egyetlen mód, hogy feleljen kormányfőként végrehajtott cselekedeteiért.
Bár Basescu menesztése és az ügy kapcsán hozott ellentmondásos törvények miatt az Európai Unió is rámordult Victor Ponta miniszterelnök kormányára, kiderült az is, hogy az USL „államcsínyéről” beszélő román elnök félretájékoztatta Brüsszelt a helyzetről.
