Snowdennek a vesztét jelentheti a Nobel-békedíj
 |
| Tüntetés Snowdenért és a személyes adatok védelméért augusztus 30-án Berlinben Thomas Peter / Reuters |
Snowden tavaly július óta Oroszországban él, amelytől egyéves politikai menedékjogot kapott. Ezt a lejárta után három évvel meghosszabbították. Az amerikaiak azért a több millió dokumentumnak a lemásolásáért és a kiszivárogtatásáért akarják a fejét, amely lerántotta a leplet a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) világszerte végzett lehallgatási és megfigyelési programjairól. Kiderült, hogy az NSA több millió telefonbeszélgetésről és e-mailről szerzett meg adatokat több szövetségesi országban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában – is, lehallgatta Dilma Rousseff brazil elnököt és több mint tíz éven át Angela Merkel kancellárt is.
A szivárogtatási akcióból hatalmas nemzetközi diplomáciai botrány lett, amellett pedig egyre többen állnak ki, hogy Snowden Nobel-békedíjat kapjon. A 33 éves amerikait két norvég politikus, az ellenzéki szocialisták két parlamenti képviselője, Bård Vegar Solhjell és Snorre Valen jelölte, arra hivatkozva, hogy a botrány kitörésével járó viták hozzájárultak egy stabil, több biztonságot ígérő világ kialakulásához.
Egyébként nemcsak a politikusok, de a szakértők – többek között Kristian Berg, az oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója – is azt mondják, hogy Norvégiának nem lenne választási lehetősége a letartóztatáson kívül – és ezért, hogy a díjat nem ő fogja kapni. Ha mégis, az első eset lenne, hogy kémet ismernek el Nobel-békedíjjal, Snowden legalábbis azt állítja, hogy nem mindössze informatikus volt az NSA-nál és korábban a CIA-nél is, hanem hírszerzőnek képezték ki.
