"Mint minden évben, az idén is megemlékeztünk a kis háború kitörésének 71. évfordulójáról. Ez az esemény minden rendes embert meglepett, mert tíz nappal azután, hogy a Magyar Köztársaság elismerte a szlovák államiságot, a Szlovák Államot a magyar fasiszta katonaság megtámadta" - jelentette ki az ünnepségen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke.

Ján Slota szerint nyilvánvaló párhuzam található az akkori (1939 márciusi) események, és a mai kor között, mert a magyar politika "alattomossága" a 21. században is megmutatkozik.

"A magyar politikusok azt szemléltetik, hogy politikájuk milyen álságos és alattomos. Sólyom (László) elnök úr nyilatkozataiban támadja a Szlovák Köztársaság szuverenitását és kiélezi a feszültséget Magyarország és Szlovákia között" - mondta a koalíciós párt elnöke.

Szlovákia számára a legnagyobb veszélyt a szerinte "neonáci Jobbik szüntelen erősödésében", valamint az állítólag katonai kiképzéssel rendelkező Magyar Gárdákban látja a magyarellenességéről elhíresült politikus.

"Valami ilyesmi játszódott le 71 évvel ezelőtt. Az egyik oldalon elismernek, míg a másik oldalon támadnak és gyilkolnak" - hangoztatta Slota.

A történészek által "kis háborúnak" elnevezett magyar-szlovák katonai konfliktus 1939. március 23-án tört ki és 1939. április negyedikéig tartott. A Horthy Miklós vezette Magyar Királyság akkor azért támadta meg a néhány nappal korábban létrejött, Jozef Tiso katolikus pap által vezetett fasiszta Szlovák Államot, hogy Kárpátalja Magyarországhoz való visszakerülésével nyugatabbra tolódjon az ottani magyar-szlovák határ.

A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kormánypárthoz közeli Slovo című társadalompolitikai hetilap legújabb számában közölt összefoglaló szerint az akkori katonai konfliktusnak a szlovák oldalon 21, a magyar oldalon pedig 20 áldozata volt. A konfliktus eredményeképpen végül mintegy 70 ezer korábbi szlovák állampolgár került vissza Magyarországhoz.