Sínhez láncolt tüntetők
„Az ellenállás még nem ért véget” - figyelmeztette a német rendőrséget Jochen Stay, a Castor atomvonat ellen tüntető egyik civil szervezet vezetője. A játszma napok óta tart az ötezer tüntető és a csaknem húszezer rendőr között: a veszélyes atomhulladékot szállító vonat ezer kilométeres útján valóságos macska-egér harc zajlik. A tüntetők olykor odabilincselik magukat a sínekhez, a rendőrök pedig igyekeznek a körülményekhez képest „erőszakmentesen” eltávolítani őket. Bevetnek könnygázsprayt, és olykor fizikai erőszakot is. A Castor-vonat még péntek este indult Franciaországból, és várhatóan kedden ér célba: közben Gorlebenben vasútról közútra kell áthelyezni a tartályokat.
Az atomhulladék eredetileg a német atomerőművekből származik, a fűtőelemeket újrahasznosításra küldik a franciaországi La Hague-ba, majd onnan a legveszélyesebb hulladékot visszaszállítják Németországba. A Greenpeace szerint a tizenegy tartály mindegyike, egyesével annyi sugárszennyeződést tartalmaz, mint amennyi az 1986-os csernobili katasztrófánál felszabadult.
Nemcsak maga az atomszállítmány, hanem a rendőrség fellépése is kritikák kereszttüzébe került: a Bundestagban a Baloldal és a Zöldek is kritizálták a kemény fellépést. Ráadásul tendenciát is látnak mögötte: nemrég a vitatott stuttgarti pályaudvar-átépítés (Stuttgart 21) ellen tiltakozókkal szemben vízágyúval és könnygázzal léptek fel a rendőrök, többeket megsebesítettek, egy férfit félig megvakítottak. A mostani tüntetéseken közel ezer ember sérült meg - tudatták a szervezők, főként könnygáztól.
A Castor-vonat elleni demonstráció kritika a Merkel-kormány atompolitikájával szemben is. A CDU/CSU-FDP kabinet nemrég döntött arról, hogy mégis meghosszabbítja a németországi atomerőművek élettartamát. A reaktorokat eredetileg 2020-ig szerették volna fokozatosan bezárni, de Merkel kancellár szerint egyelőre nem lehet nélkülözni az olcsó energiát. A német társadalom többsége nem ért egyet a döntéssel.
Az atompolitika viszont újabb muníciót adott az országszerte amúgy is egyre erősödő Zöldeknek: a kezdetben alternatív-városi értelmiségeiket tömörítő párt az utóbbi időben 20 százalékra növelte szimpatizánsainak táborát, miközben a néppártok (nemcsak a szociáldemokraták, de a kormányzó kereszténydemokraták is) folyamatosan vesztenek népszerűségükből. Cem Özdemir, a Zöldek vezetője most arra biztatta az elégedetleneket, hogy a civil mozgalmak mellett csatlakozzanak a pártjához, visszaállítva így a politikába vetett bizalmat. - Angela Merkel tudhatná, hogy mit jelent, ha az emberek az utcára vonulnak - emlékeztetett a kancellár keletnémet gyökereikre.
Ami Merkelt illeti, ő állítólag sokáig barátságosan viszonyult volna egy majdani CDU-Zöld kormánykoalícióhoz - ám ma úgy tűnik, ebből a Zöldek nem kérnek. Mint a stuttgarti civil ellenállással szembeni „bekeményedő”’ CDU politika, mind az atompolitika olyan fejezetek, amelyek lehetetlenné teszik az együttműködést. Merkelnek viszont főhet a feje: ha a tavaszi baden-württembergi tartományi választáson elbukik a CDU, s a koalíciós partner FDP történelmi mélyponton marad, merre fordulhat támogatókért a kormány?
