A Zn.ua ukrán internetes portál nyilvánosságra hozta a felkelőknek tulajdonított, 15 pontból álló okmányt, amelynek értelmében február 12-én, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor általános tűzszünet lépne életbe a válságövezetben, legfeljebb két nap elteltével, az EBESZ felügyelete mellett elkezdődne a nehézfegyverek visszavonása a frontvonalról, és február 23-áig le kellene állítani a szakadárok elleni, úgynevezett antiterrorista hadműveletet.
|
Petro Porosenko és Aljakszandr Lukasenka
Grigory Dukor / Reuters |
A dokumentum szerint az ukrán parlamentnek február 20-áig kellene összeállítania azoknak a területeknek a listáját, amelyek különleges státuszhoz jutnak, törvény tiltaná meg a szakadár térségben lezajlott „eseményekkel" kapcsolatos büntetőeljárást, és az EBESZ ellenőrzése mellett kivonnák Ukrajna területéről a külföldi alakulatokat, lefegyvereznének minden „törvénytelen csoportosulást".
Azt nem tudni, hogy a javaslat mennyire áll összhangban azzal a tervezettel, amelyről Merkel és Hollande a múlt héten kezdett egyeztetéseket. Az is valószínű, hogy sem Kijevben, sem a lázadó központokban nem lenne egyszerű elfogadtatni, ám – ha hitelesek a róla kiszivárgott értesülések – az indítvány akár alap is lehet egy kompromisszumhoz.
Például azért, mert – némi meglepetésre – úgy tűnik belőle, hogy a lázadók készek lennének a tavaly szeptemberben, szintén Minszkben megkötött rendezési megállapodásban rögzített választóvonal mögé visszahúzódni, noha azóta jelentős területeket foglaltak el. Az engedményre szükség is van.
|
Vlagyimir Putyin
Vasily Fedosenko / Reuters |
Porosenko még Kijevben az utolsó békeesélyek egyikének nevezte a csúcsot, és közölte: a válság további súlyosbodása esetén a kormányzat kész hadiállapotot bevezetni Ukrajnában, Minszkben pedig arra figyelmeztetett, hogy tűzszünet nélkül a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Noha az Egyesült Államok nem vesz részt a minszki csúcson, Barack Obama elnök is igyekezett előremozdítani az ügyet: kedd este telefonon tárgyalt az ukrán és az orosz államfővel. Vlagyimir Putyint egyebek közt arra figyelmeztette, hogy Oroszország még nagyobb árat fizet, ha „folytatja agresszív akcióit", a Kreml viszont azt emelte ki, hogy mindkét politikus tárgyalásos megoldást szorgalmazott a moszkvai megítélés szerint ukrán belpolitikai válságra.
|
| Vasily Fedosenko / Reuters |
Egyfajta, a csúcs előtti nyomásgyakorlásként is értékelhető, hogy a washingtoni Kongresszus kedden törvénytervezetet fogadott el arról, hogy az USA egymilliárd dollár értékben fegyverekkel támogathatja a kijevi kormányt. Az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka, Ben Hodges azt közölte, hogy márciustól amerikai katonák is bekapcsolódnak az ukrán kormányerők kiképzésébe. Az egyik legsúlyosabb kelet-ukrajnai hadszíntéren, Debalcevénél az orosz csapatok közvetlenül is beavatkoznak a harcokba – vélekedett a tábornok, aki attól tart, hogy ha ott sikerrel járnak a szakadár erők, akkor a Kijev ellenőrzése alatt álló, azovi-tengeri kikötővárosra, Mariupolra összpontosítják a figyelmüket.
Szerdai kijevi közlés szerint a debalcevei harcok egy nap alatt újabb 19 kormánykatona életét követelték. Donyeckben pedig hat ember vesztette életét, amikor egy megállóban akna csapódott egy iránytaxiba.
