Szlovákia sikeresen túljutott a gazdasági válságon, jelenleg már az egyik legdinamikusabban fejlődő uniós tagország. Ennek ellenére még mindig nagyon sok azoknak a polgároknak a száma, akik saját és családjuk mindennapjaiban nem érzékelik ezeket az eredményeket – jelentette ki Andrej Kiska, a pozsonyi parlamentben, péntek délelőtt elhangzott országértékelő beszédében.
Sikertörténet, amelyet sokan nem érzékelnek
A szlovák államfő több olyan jelenségre mutatott rá, amelyek miatt nincs kellő társadalmi bizalom a jogállam működése iránt. Kirívó példaként említette az ország régiói közötti egyre aggasztóbb különbséget, amely nemcsak a keleti és a déli térségek magasa munkanélküliségi arányában, továbbá a fiatalok elvándorlásában, hanem többek között az oktatás színvonalában is megnyilvánul, s emiatt a szociálisan gyenge családokból érkező gyermekek esélyegyenlősége csupán elvekben létezik. Az elnök a továbbiakban rámutatott: a polgárok gyakran teljes joggal érzékelik úgy, hogy csupán az alkotmányban egyenlőek az igazságszolgáltatás előtt, mert a valóságban nem ritkán a pénznek és a befolyásnak nagyobb súlya van, mint a törvénynek.
– Érthető a felháborodásuk amiatt is, hogy Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányait máig nem vizsgálták ki, több éve nem zárták le. Emiatt is bizalmatlanok a polgárok az állammal és a törvénykezéssel szemben – mutatott rá az elnök. Aki a továbbiakban az egészségügy állapotát is bírálta, amelyben szerinte a különböző lobbicsoportok érdekei még mindig háttérbe szorítják a betegekét. Emiatt Szlovákia még mindig nem vezette be azokat az egészségügyi intézmények hatékonyságával és átláthatóságával kapcsolatos objektív módszereket, amelyek más államokban már eredményesen működnek. Ezek között említette a DRG-rendszert, valamint az egészségügy teljes elektronizálását.
Külpolitikai kérdésekről szólva az elnök rámutatott: nemrég még Szlovákia lakossága is úgy gondolta, hogy a különböző fegyveres és egyéb konfliktusok az országtól távol zajlanak majd. – Mostanság viszont az egyik szomszédunknál, Ukrajnában ropogtak a fegyverek, ahol a Krim-félsziget Oroszország általi bekebelezése kétségbe vonta a szabad európai államoknak azt a jogát, hogy a Szovjetuió szétesését követően önmaguk döntsenek arról az útról, amelyen tovább akarnak haladni – igy a szlovák államfő.
A továbbiakban a visegrádi négyek együttműködésének eredményeit méltatta. Leszögezte: – Korrekt, baráti a kölcsönös kapcsolatunk Magyarországgal. Annak köszönhetően is, hogy huzamosabb ideje nem a múlt rossz szellemeit idézzük fel. Mindkét ország számára hasznos lesz, ha ilyen értékrend alapján gyarapítanánk együttműködésünket, célirányos tettekkel és gesztusokkal.
Végezetül kifejtette: – Európa most keresi azokat a szabályokat és megoldásokat, amelyekkel orvosolhatja a menekültek miatti, napról napra súlyosabb gondokat. – Szlovákia nem célország. Nálunk idáig évente minimális számú személy kapott menekült státust és ideiglenes letelepedési engedélyt. A jelenlegi helyzetben fel kellene hagyni az erős szavakkal, a túlzó megnyilvánulásokkal és sokkan inkább tekintettel lehetnénk azokra a gyermekekre, nőkre és a férfiakra, akik puszta életük megmentése érdekében menekültek el hazájukból. Az ilyen szerencsétleneknek morális kötelességünk segíteni. Döntsük hát el, kiknek akarunk és tudunk segíteni – jelentette ki az elnök.