Magyarország nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét, amely teljesen ellentétes az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Szabadkán.

Mindent megteszünk Szerbia csatlakozásáért, de az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státusának kérdését - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: bízik benne, hogy erre nem lesz szükség, és a belgrádi törvényhozás módosítja a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadhatatlan részleteit, megnyitva ezzel a lehetőségét a magyar közösség kárpótlása előtt. (Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet korábban azt mondta, Magyarország nem szeretné, ha a két ország viszonya a szerb EU-integráció megkérdőjelezéséig fajulna.)

Messzemenőkig elkötelezettek vagyunk Szerbia európai integrációja mellett, de kollektív jogfosztást tartalmazó törvényekkel nem reális az uniós csatlakozás – mondta a politikus a Magyar Nemzeti Tanácsnak a szabadkai városházán rendezett ösztöndíjünnepségén. Hozzátette: az anyaország kötelessége, hogy támogassa azokat a nemzetrészeket, melyek történelmi helyzetüknél fogva nehezebb helyzetben vannak.

A szerb parlament hétfőn fogadta el azt a törvényt, amely kizárja a vajdasági magyarokat a kárpótlás lehetőségéből. A vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló jogszabály anis úgy rendelkezik, hogy kívül esnek a kárpótlásra jogosultak körén azok a személyek és örököseik, akik 1941 és 1945 között a Jugoszláviát megszálló csapatok tagjai voltak. Budapest szerint a megfogalmazás a vajdasági magyarok kollektív bűnösségét hirdeti. A jogszabályt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és az MSZP is elfogadhatatlannak nevezte.

Ügyfelek a szabadkai magyar főkonzulátuson