– Ez politikai döntés, amit mi ellenséges lépésnek tekintünk az általunk barátként kezelt, NATO-szövetséges és EU-partner Magyarországtól. A macedón és a bolgár szomszédoktól barátságtalan, de elfogadható lépés, hogy meg akarják védeni határaikat. Az viszont elfogadhatatlan, hogy más EU-tagállamok rendőröket, katonákat küldenek a macedón-görög és a bolgár-görög határra. Ki az ellenség? Mi, görögök? – fakadt ki a kormányzó Sziriza színeiben 2015 januárjában képviselővé választott Kszidakisz.
Az Alekszisz Ciprasz első kormányában a kulturális ügyekért felelő, újságíróból lett politikus elismerte, hogy részben jogosak a Görögországgal szembeni bírálatok. Azt azonban hozzátette, hogy hazáját valóságos robbanás érte a múlt évben kitört menekültválsággal. Míg 2014-ben 41 ezer ember szállt partra, a szám tavaly meghaladta a 850 ezret. A súlyos pénzügyi válsággal küzdő Athén 2015-ben 350 millió eurót költött a menekültválság kezelésére, az idén ez az összeg elérheti a 600 millió eurót. Az érkezők jelentős része a szíriai és iraki háborúk elől menekül.
A nyílt tengerről a nemzetközi jog szerint mindenkit ki kell menteni, a csónakokat nem fordíthatják vissza – vagy bele a hullámokba.
 |
Nikosz Kszidakisz
Forrás: mfa.gr |
Kszidakisz furcsállja, hogy az Athénnal szemben folyamatosan vádaskodó Budapesttől – legalábbis január végéig – egyetlen takarót vagy sátrat sem kaptak az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében. Más EU-tagállamok a menekültek ellátását szolgáló felszereléssel is segítenek, a mediterrán válságzónától elég távol eső Litvánia két őrhajót küld. Közép-európai útja során a vezető görög diplomatának Bécsben és Pozsonyban több felajánlást tettek, mint Budapesten, ahol Pintér Sándor belügyminiszter annyit ígért, hogy megvizsgálják az athéni igénylistát.
– A pénzügyi válság során súlyos sebeket szenvedett görög-német viszony is javult. A menekültválság közelebb hozta a két országot, a krízist csak összefogással tudjuk megoldani. Katonai eszközök bevetése sehova se vezet, arról nem is szólva, hogy a szíriai polgárháború, Aleppo és más városok bombázása csak növeli a menekültek számát – hangoztatta Kszidakisz, aki 2003 és 2014 között a neves athéni lap, a Kathimerini főszerkesztője volt.
Miközben a görög szigetvilágban a Frontex már öt helyszínen működtet a menekülteket fogadó-regisztráló központot (hot-spotot), Kszidakisz elismerően szólt a civil szervezetekről. Köszönet illeti szerinte azokat az ismert személyiségeket, művészeket, így Susan Sarandont és Vanessa Redgrave-et, akik elmentek a menekültválság görögországi gócpontjaira és felajánlották segítségüket.
Szijjártó nem kér a görög bírálatból
Visszautasította a külgazdasági és külügyminiszter a görög külügyminiszter-helyettes Magyarországot bíráló szavait. Szijjártó Péter budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: furcsa szituáció, hogy a görög külügyminiszter-helyettes próbál oktatni szolidaritásból, szabályokból. Nikosz Kszidakisz a Népszabadság csütörtöki számában megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta: a magyar kormány vádaskodik, ám nem segít a menekültválság kezelésében. A külgazdasági és külügyminiszter erre reagálva kifejtette: Európa azért védtelen déli irányból, mert Görögország nem felel meg a schengeni előírásoknak. Szijjártó azt hangsúlyozta: Magyarország elfogadja, hogy egy több ezer kilométeres tengeri határ védelme egy ország erőforrásaiból valószínűleg nem oldható meg, ugyanakkor hónapokkal ezelőtt javasolta, jöjjön létre erre a célra közös európai erő. Nem bürokratákra, nem Frontex-hivatalnokokra, hanem katonákra, rendőrökre, hajókra, helikopterekre, repülőgépekre van szükség a határ védelméhez, amihez Magyarország személyi hozzájárulást is vállalna– jelentette ki. (MTI)
