Buzek: alapjog, hogy az állampolgárok anyanyelvükön szólalhassanak meg
Az uniós fődiplomaták hétfői-keddi brüsszeli találkozóját mind Balázs Péter magyar, mind Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter felhasználta arra, hogy külön-külön találkozzék Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztossal, s beszámoljon neki Bajnai Gordon és Robert Fico kormányfők megbeszéléséről.
Mint Orban kedden közleményben beszámolt róla, elmondta a külügyminisztereknek, hogy a Bizottság mindent megtesz a többnyelvűség előmozdításért, s és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy két ország között a nyelvhasználat egyáltalán vita tárgya lehet. Leszögezte: nincs olyan uniós jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná, de a tagországoknak garantálniuk az alapjogok érvényesülését a kisebbségek számára is, és megelőzően fel kell lépniük a diszkrimináció minden forrása ellen. Hozzátette: a Bizottság továbbra is a többnyelvűség elvét vallja, mint amely a legjobb eszköz a kulturális sokszínűség előmozdítására és a kisebbségek integrációjára.
Az Európai Parlament most megnyílt szeptemberi plenáris ülésén napirend előtt több magyar képviselő is szóvá tette a magyar-szlovák feszültséget. A szocialista Tabajdi Csaba szerint hiteltelen az unió emberi jogi politikája belső konfliktuskezelő mechanizmus nélkül - Erőteljesen kikezdi saját állampolgáraink szemében az unió hitelességét, hogy csak az Európán kívüli emberi jogi jogsértések kapcsán emeli fel hangját. Néma marad ugyanakkor az olyan súlyos jogsértések esetében, mint a szlovákiai magyar nemzeti közösséget sújtó szlovák államnyelvtörvény diszkriminatív rendelkezései - mondta. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy az unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jogok sérülnek. A szlovákiai eseményeket ugyanis nem a magyar képviselőknek kellene felvetniük, hanem az európai fórumoknak kellene kezdeményező szerepet vállalniuk. Az MSZP EP delegációvezetője jelezte: Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban hozzá intézett kérdésére azt válaszolta, hogy bár a tagállamok nyelvpolitikáját nem szabályozza az uniós jog, a szlovák nyelvtörvénynek az EU alapszerződéseivel és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival, így az Európa Tanács keretében elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezménnyel és Nyelvi Chartával összhangban kell lennie."
Tabajdi szerint különös felelősség terheli az Európai Bizottságot, amely kezdeményezési joggal rendelkezik az uniós jogalkotásban. - A következő Európai Bizottság kezében a döntés: továbbra is szőnyeg alá söpri a kisebbségi problémákat, vagy hajlandó végre szembe nézni velük és megfelelő intézményi keretek között kész segíteni azok megoldását - hangoztatta a szocialista politikus.
A néppárti Schmitt Pál leszögezte: a szólásszabadság, beleértve a kommunikáció nyelvének szabad megválasztását, alapvető emberi jog. A nyelv a nemzet kiemelt fontosságú szimbóluma, önazonosságunk fundamentuma. Aki ezt saját nyelvéről így gondolja, köteles minden más közösség nyelvét tiszteletben tartani. Kiemelte: a közelmúltban Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Emlékeztette rá, hogy az unió elkötelezett a kulturális és a nyelvi sokszínűség mellett, ennek érdekében többnyelvűségi biztost is kinevezett. A Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet Szlovákia is ratifikált - garantálja az anyanyelv használatának jogát az oktatás minden szintjén, a közigazgatásban, a közszolgálati intézményekben és a hivatalos dokumentumokban.
A szintén néppárti Gyürk András úgy vélte: az Európai Unió téves úton jár ebben a kérdésben. Homokba dugja fejét és abban bízik: a vita majd csak nyugvópontra jut. Ki kell azonban jelentenünk, hogy ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Gál Kinga (Néppárt) a magyar államfő eltanácsolásának ügyében fejtette ki: az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. - Elfogadhatatlannak tartom ezt a helyzetet. Ellentétes az európai szellemiséggel, nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem. Különösen felhívom a Bizottság figyelmét arra, hogy ez az európai vívmányok megsértését jelenti. Az EU állampolgárok szabad mozgását szabályozó 2004/38 számú irányelv szabályai sérültek. Ilyen helyzetben az Európai Bizottság vizsgálódása kézenfekvőnek látszik számomra, gondolom a Bizottság részéről pedig természetesnek - hangsúlyozta.
