Zsebre tette, felszámolta, megfélemlítette a kritikus sajtót az ankarai vezetés
A török sajtó „pacifikálása" után Recep Tayyip Erdogan török államfő a külföldi médiára támad. A hatóságok a BBC egyik tudósítóját kémnek minősítették, kitiltották a német ARD közszolgálati tévé stábját, legutóbb az orosz állami Sputniknewst tették tiltólistára.
Tiszta belpolitika, ahogy a török kormány diplomáciai affért kreál külföldi kabaréjelenetekből és Erdogan-karikatúrákból. Aztán kiköveteli, hogy a német hatóságok indítsanak bűnvádi eljárást Jan Böhmermann humorista ellen – kommentálta lapunknak Efi Sevin, az isztambuli Kadir Has Egyetem tanára. A médiakutató azt mondta, hogy a török államfő a külföldi sajtó és az újságírók elleni támadásokkal a hazai közönségének játszik. Recep Tayyip Erdogannak most az a fontos, hogy felszámolja a kritikus hangokat a török médiában.
|
Can Dündar, a Cümhüriyet főszerkesztője isztambuli tárgyalása után
Reuters |
Sevin a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadást Álom-e a sajtószabadság Törökországban? címmel. Elmondta, hogy 2003-ban – amikor Erdogan miniszterelnök lett – a rezsimkritikus sajtónak viszonylag széles mozgástere volt, ami az utóbbi időben fokozatosan beszűkült. A török közvélemény nagy többsége a televíziókból tájékozódik, s ezek a kormány vagy a kormánypárthoz (Igazság és Fejlődés Pártja, AKP) közeli korporációk kezében vannak.
Az Erdogan mögött felsorakozó AKP-vel összefonódó tőke az utóbbi években sorra vásárolta fel az addig függetlennek számító médiacégeket. Az akvizíciókat gyakran megelőzik a független médiára szabadított adóhivatali ellenőrzések, meg gigászi pénzbírságok. Több kritikus lap, internetes újság megszűnt emiatt. A még függetlennek tartott kiadók, tévécsatornák szintén ki vannak szolgáltatva a kormánynak, mivel tulajdonosaik más profilú, főleg építőipari cégei számára létfontosságúak a kormányzati megrendelések. – Ha valaki olyasmit írna, ami veszélyeztet egy állami megrendelést, tulajdonosi utasításra az újságírót kirúgják – mondta Sevin. A 2013-as Gezi parki tiltakozás után közel nyolcvan embert távolítottak el a sajtóból a kritikus tudósítások miatt.
Sevin szerint valamennyire is szabadnak Törökországban ma csak az internetes sajtó, a közösségi média tekinthető. (A törökök 60 százaléka internethasználó.) Erdogan közönsége – a török választók mintegy fele – vevő a kritikus média elleni erőszakos fellépésre. A Cümhüriyet napilap főszerkesztője, Can Dündar és rovatvezetője, Erdem Gül pere még tart. Őket a kormány kémkedéssel vádolta meg, mert a lap beszámolt arról, hogy a hírszerzés teherautói fegyvert szállítottak Szíriába a dzsihadistáknak. – Az újságírók esélye, hogy tisztességes igazságszolgáltatást örökölt Törökország a korábbi időkből. Nem hiszem, hogy elítélnék őket – tette hozzá Sevin.
Erdogan hívei elfogadják az elnöktől, hogy a legfontosabb a kurd terrorizmus elleni harc, s az is terrorizmus, ha a sajtó ír a biztonsági erők kurdokkal szembeni brutalitásáról. Száz török értelmiségi békefelhívását szintén terrorizmusnak minősítették. Bár Törökország politikája kudarcot vallott Szíriában, továbbra is jelentős Erdogan tábora otthon és a szunnita arab országokban. Benne látják azt, aki megmenti a szunnitákat a hitetlen Nyugattól és a síita Irántól. Erdogan fellépése a nyugati sajtó és a hazai kritikus média ellen pluszpontokat szerez neki. – A török gazdaság jól áll, az emberek többsége elégedett a kormánnyal – válaszolta Sevin arra, hogy miért tűrik el a kritikus sajtó felszámolását és a polgári jogok csorbítását a közel 79 millió lakosú eurázsiai országban.
