"Minden megtettünk a (német) kancellár és én azért, hogy az angolok is részesei legyenek a megállapodásnak. De mostantól egyértelműen két Európa létezik. Az egyik több szolidaritást és szabályozást akar a tagok között. A másik az egységes piac logikájához ragaszkodik" – fogalmazott a francia államfő. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint "elfogadhatatlan" volt David Cameron brit miniszterelnök kérése Brüsszelben a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozólag. "A válság a pénzügyi világ szabályozatlanságából fakadt, nem fogadhatunk el visszalépést. Európának a még több szabályozás irányába kell haladnia" – tette hozzá Sarkozy.

Ugyanakkor megerősítette, hogy Európának "szüksége van Nagy-Britanniára", és "szerencsére egyáltalán nem aktuális London távozása a közös piacról". Hangsúlyozta, hogy Párizs továbbra is ragaszkodik a Londonnal folytatott partneri viszonyhoz, emlékeztetve arra, hogy Franciaország Nagy-Britanniával együtt kezdeményezte a líbiai beavatkozást, amelyben "David Cameron brit kormányfő bátran viselkedett". Ezenkívül Párizs és London a nukleáris energiához való viszonyban is ugyanazt az álláspontot képviseli, valamint "a védelmi politika terén is szoros együttműködést folytat" – hívta fel a figyelmet a francia elnök.

Megítélése szerint a csúcstalálkozó "döntő lépés volt az európai integráció felé" és megteremtette "az elrugaszkodás és a válságból való kilábalás feltételeit", amelyek közül a "valódi gazdasági kormányzás megteremtését" emelte ki Sarkozy.

"Az a tény, hogy a kormányzás felelőssége visszatér az állam- és kormányfőkhöz, vitathatatlan demokratikus előrelépést jelent az előző helyzethez képest, amikor is minden az Európai Központi Bank és a stabilitási paktum bizottsága körül szerveződött" – vélte a francia elnök. Szerinte az Európai Bizottság számára is világosabbá váltak a dolgok, mert annak feladata lesz "a szerződések betartatása és a szankciók alkalmazása".

Sarkozy úgy látja, hogy a megállapodással a tagállamoknak nem kell lemondaniuk a gazdasági szuverenitásukról. "A szuverenitásnak demokratikusan megválasztott kormányok által történő megosztott gyakorlásáról van szó. Megerősítjük a szuverenitásunkat és a függetlenségünket azzal, hogy azt barátokkal, szövetségesekkel, partnerekkel gyakoroljuk" – mutatott rá az elnök. Hozzátette: "Egyetlen új döntési terület sem kerül átadásra valamilyen nemzetek feletti hatóságnak".

Sarkozy arra is kitért az interjúban, hogy a francia államadóssághoz kapcsolódó tripla A hitelminősítés elvesztése "nehézséget" jelentene, de nem lenne "leküzdhetetlen" a kormányzat számára.

"Ha visszavonják tőlünk, hidegvérrel nézzünk szembe a helyzettel. Ez eggyel több nehézség lesz, de nem leküzdhetetlen. Ami a legfontosabb, az a gazdaságpolitikánk és az eltökélt kiadáscsökkentő stratégiánk hitelessége" – mondta a francia elnök. Hozzátette: "Minden kötelezettségvállalásunkat szigorúan teljesítjük".

Sarkozy korábban ötéves mandátuma elsőszámú prioritásaként jelölte meg, hogy megőrzi Franciaország számára a lehetséges legjobb, "AAA" osztályzatot. Az interjúban azzal indokolta jelenlegi álláspontját, hogy nem kizárólag Franciaország esetleges leminősítése fenyeget, hanem a "teljes eurózónáé", amely alapvetően "kormányzási problémákkal" küzd. "Ez nem csak Franciaországra jellemző probléma. Az igazi kockázatot egy európai járvány jelenti. Ezért küzdünk annak megakadályozásáért" – hívta fel a figyelmet a francia államfő.

A Standard & Poor's a múlt hét közepén az Európai Unió lehetséges legjobb, "AAA" hosszú távú osztályzatát negatív kihatású – vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés valószínűségére utaló – felülvizsgálat alá vette. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete azt megelőzően hasonló megfigyelést jelentett be 15 euróövezeti tagállamra, köztük az összes "AAA" adósosztályzatú valutauniós tagországra, valamint az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) "AAA" osztályzatára is.