alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Százmilliós műkincsper: sántítanak a Herzog-vádak

Herzog Mór lánya, Erzsébet a magyar-amerikai vagyonjogi szerződés értelmében már a 70-es évek elején kárpótlást kapott a magyar államtól. Az örökösök hiába nyernék meg a most Washingtonban indított százmillió dolláros pert, védett műalkotásokat nem vihetnek ki Magyarországról.

Csordás Lajos| NOL| 2010. július 28. |23 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

taliga | 2010. július 28. | 22:53:27

Anett77 | 2010. július 28. | 22:36:23

Huha!
Kedves Anett77, maga egy igazi profi! Vegre egy "tiszta hang"!
:))

Anett77 | 2010. július 28. | 22:36:23

A magyar állam kérhetné tőlük az elmúlt negyven évi állományvédelmi hozzájárulást. A képeket a magyar adófizetők pénzéből konzerválták, őrizték majd 50 évig. Ha visszakérik, fizessenek ők is.

Anett77 | 2010. július 28. | 22:33:52

Ami egy kicsit megnehezíti az örökösök dolgát, hogy az öreg Herczog 1934-es halála után gyakorlatilag darabjaira esett a gyűjtemény, így kérdés, hogy amit 1944-45-ben a nyilasok innen-onnan lefoglaltak, akkor éppen kié volt, melyik rokon, családtag stb. 1948 után, amikor minden magán és egyházi vagyontárgyat államosítottak nagyon nagy káosz alakult ki a közgyűjteményekben, összekeveredett, hogy mi honnan jött és a tulajdonost utólag nem lehet mindig megállapítani. Szóval egy Herczog-lista egy több éves kutatás terméke kellene, hogy legyen.
Lehet ilyet kérni, de akkor vegyenek fel rá egy művészettörténészt, aki jártas az ilyesmiben...

Levedi | 2010. július 28. | 22:14:50

Antipasti | 2010. július 28. | 20:38:38Megkaptak mindent? Maga kapott valami agybénulást, amikor ilyet mond. Lehet nem szeretni a gazdagokat ( én sem szeretem őket különösebben ), de a kártalanítás az elvett javakért jár ( ha bebizonyosodik, hogy erre van jogcímük ).

Most bizonyítsa előbb Herzog, hogy tiszta körülmények között szerezte! Ha nem tudja, akkor nyugodtan fel lehet jelenteni!

taliga | 2010. július 28. | 22:10:53

MAV, MNB, Nemzeti Galeria, Magyar Allam (biztos a kozeljovoben lesz meg egy par, de talan az onkormanyzati valasztasuk utan abbahagyjak) elleni perek, beadvanyok bizonyara valamilyen eredmennyel kecsegtetnek.

Nalunk mindenkinek lehet keresni valoja, ezt remelik a megelhetesi pereskedok.
Csak azt furcsallom, hogy a tomeggyilkkos, a nemzetkozi jogot paros labbal taposo orszagok ellen miert nincsenek perek, beadvanyok??
Pl. Kina, Oroszorszag, USA (nem folytatnam, mert mindjart kapok ilyen-olyan jelzoket...)

medve1942 | 2010. július 28. | 21:27:52

Egyébként még egyszer leszögezném, amúgy utoljára: pénzéhes és -szomjas jogászok bulija az egész, aljasul kihasználják a soá esetét, és a hivatalos perelők csak előtérbe helyezett figurák. Én legfeljebb szerény értékű csaláűdtagokat mutathatok fel veszteségként, de ha lett volna műgyűjtemény is, akkor remélem, jutott volna eszembe olyasmi, mint Esterházynak: Földet vissza nem veszek!

medve1942 | 2010. július 28. | 21:22:03

"Így la, kedves Székely András. nem gerontológia eset Ön, nem."
:-) Biztosan nem korfüggő a dolog, huszonévesen is megvolt a véleményem bizonyos dolgokról. Lehet, hogy tévedek, de azt gondolom, hogy a Herrenvolk, a Lebensraum és az Ausradieren gondolata asszír példa nyomán az Exodusban fejtetik ki először; hogy Izrael létrehozása az adott helyszínen antiszemita cselekedet volt; a 66 év után még mindig fizetett jóvátétel pedig igen rossz üzletnek fog bizonyulni. (Nem fogom bánni, ha nem lesz igazam.)

Castor Troy | 2010. július 28. | 21:10:06

Az egész per azért nevetséges, mint a Chicago-i Holokauszt-per.

Ugyanis a nemzetközi jog szerint egy állam nem perelhető egy másik állam bírósága előtt, ugyanis egy állam bírósága nem ítélkezhet egy másik állam vétkessége felett, hiszen az megkérdőjelezni az alperes állam szuverenitását, egyenjogúságát és jogegyenlőségét.

Tehát, ha nyernek is az örökösök, akkor azt úgy lehet végrehajtani, mint Polanski börtönbüntetését, vagyis csak akkor ha a "műtárgyak" példának kedvéért egy amerikai kiállításra az USÁ-ba érkeznek.

pesti | 2010. július 28. | 21:02:45

"A lopottat sem akarja visszaadni? Mintapolgár!"
Kedves Antipasi !
Az eredeti "tulajdonos", esetleg szintén lopott, amikor a munkásainak, alkalmazottainak, szintén nem értékükön fizette meg munkájukat, az így megszerzett jövedelem, biztosírtani tudta a szép műtárgyak fedezetét. Akkor ki az eredeti tulajdonos ?

Piotrek | 2010. július 28. | 19:31:10

Ja! Az oroszokat miért nem csesztetik? Ott is van egy pár kép!

Piotrek | 2010. július 28. | 19:29:23

Én visszaadnám nekik a képeket,de visszamenőleg pár millió dolláros megőrzési és karbantartási díjat azért kifizettetnék velük!

medve1942 | 2010. július 28. | 19:22:40

Ennek a kifosztott idős hölgynek, akinek nagyapucija oly sikerrel perelte el a Grecókat a valóban művészetszerető és -pártoló Nemes Marcelltől, egy szép Milotay-emlékérmet utalnék ki legszívesebben a magyarországi antiszemitizmus felvirágoztatásában kifejtett eredményes munkásságáért.
A MÁV-ot perelőknek is járna esetleg valami, volt némi részük a kétharmadban.

tyutyuka | 2010. július 28. | 19:18:13

Az egyiptomiak sem tudnak semmit elérni.

Kifosztották az országot a külföldiek.

Levedi | 2010. július 28. | 19:18:12

Antipasti | 2010. július 28. | 16:48:00

Na, ez szépen alaposan körbejárta a témát, már amennyire egy újságcikkben az megtehető.
Az államosítás mint jogcím ma érdekesnek látszik, a magyar bíróság ( a független! ) és az amerikai bíróság nem ugyanúgy ítéli ezt meg, feltehetően.
Ha minden képről van dokument, akkor rendben a dolog.
Az azonban, amit a készlet-felmérésre vonatkozó kötelezettség teljesítésére kötelezést illeti, nem kétséges, hogy a Herzog-örökösök nyernek. Mivel államunk semmit sem tett meg abból, amire nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, nem is lehet majd más az ítélet.

Nem szabad vissza adni!Tök mindegy, mit mond az elfogult amcsi bíróság!
Nagyon helyesen döntött a 2008-ban a Magyar bíróság!
Megkaptak már mindent!

Pakabubi | 2010. július 28. | 18:55:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

november | 2010. július 28. | 18:32:16

Valahogy az az érzésem,szeretnek bennünket MÁv,MNB után kitüntetö figyelem.
Ha következetesek lennénk Mi maradna a Louvreban,Ermitazsban.Mit keresnek az egyiptomi antikvitások Londonban.Mi lett az iraki Babylonnal.Csak gondolkozok....tehát,nem vagyok

minime | 2010. július 28. | 17:40:11

szerintem ha nem akarjuk odaadni, akkor nem fogják megkapni, akármit is csinál egy amerikai bíróság. márpedig nem akarjuk odaadni.

adamant | 2010. július 28. | 17:21:02

folyt.

... pénzröl van szó.
Sok-sok pénzröl.

:((

adamant | 2010. július 28. | 17:19:46

Teljesen igazuk van, ha perelnek. Bizonyára van pénzük a pereskedésre és mint az alábbi páldák mutatják, korábban sem voltak sikertelenek.

Ha nem is az egészet, de talán egy töredéket nyernek, akkor már megérte.
Én pl. egy El Greco-val ellennék hónap végéig...

"A nyilasok által kimenekített, s végül amerikai kézbe került anyag a háború után hazatért Magyarországra, s azt a Herzog-család visszakapta. Miután a visszakapott értékes és védett műtárgyak nagy részét Herzog István felesége, valamint Herzog András özvegye nyugatra csempésztette,..."

"Herzog Erzsébet a 70-es évek elején a magyar-amerikai vagyonjogi szerződés értelmében kárpótlást kapott ezekért a magyar államtól, amiért pedig nem, azért 1992-ben indított sikeres pert, de akkor képeket már nem követelt."

"Munkácsy Krisztus-mellképét a Nemzeti Galéria visszaadta. "

"A perben ugyanis arra szeretnék kötelezni a magyar múzeumokat, hogy vizsgálják át teljes állományukat."
Emellett a Magyar Hadsereg adja meg a részletes személyi és technikai állományát, a Magyar Nemzeti Bank a tartalékainak részletezését értékben, területi elhelyezésben és a trezorok kódszámával együtt.
A természettudományi Múzeum pontosan adja meg a kitömött rókák fogainak számát és a kirakott szarvasagancsok súlyát grammra.

A magánemberektöl mit kérnek majd? (Kinek van aranyere, ki vált el és ki az, aki piszkálja az orrát?)

Még egyszer mondom, igazuk van. Ha megtehetik, tegyék. Szemesnek áll a világ, nem kell szemérmeskedni, itt

Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse – aki pert nyert a magyar állam ellen – egy 2000-es budapesti sajtótájékoztatón ügyvédje, Varga Tamás társaságában. A képen: Pásztori Balázs, a Zsidó Világkonferencia megbízottja, Nierenberg és Varga

Népszabadság - Szabó Barnabás

El Greco, Courbet, Lucas Cranach és Munkácsy-képek is szerepelnek aközött a negyvennégy műalkotás között, amelyet Herzog Mór örökösei, a Herzog-unokák visszakövetelnek Magyarországtól. Arra hivatkoznak, hogy azokat a II. világháború végén, az 1944-45-ös nyilas uralom alatt vette el a családtól az akkori magyar államhatalom. Kedden Washingtonban adtak be újabb keresetet a Magyar Köztársaság és intézményei, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és (egyetlen kép miatt) a Budapesti Műszaki Egyetem ellen. Az ügy ezt megelőzően futott már néhány kört a magyar bíróságokon is, de 2008-ban a Herzog-örökösök számára kedvezőtlen eredménnyel végződött.

Herzog Mór mintegy 2500 darabos műgyűjteménye a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobbja volt. A szállítmányozásból és bankügyletekből meggazdagodott báró 1934-ben bekövetkezett halála után néhány tárgyat testvére örökölt, a többit pedig elosztották három gyermeke, Erzsébet, András és István között.

A zsidóüldözés idején a műgyűjtemény egy részét az örökösök elrejtették egy budafoki, bombabiztos pincében, ám a nyilas rendőrség felfedezte azt, s átadták a zsidó műtárgyak kormánybiztosságának. Innen a Szépművészeti Múzeumba került, majd a kormánybiztosság 1944 végén nyugatra menekítette, s végül amerikaiak foglalták le. A gyűjtemény más részei az Andrássy úti Herzog-palotában maradtak, vagy magánbankok trezorjaiban próbálták biztonságba helyezni azokat a családtagok. A palotát azonban részben a nyilasok, részben a szovjet katonák kifosztották, s a banktrezorokat is feltörette a Vörös Hadsereg, így az oda rejtett művek a Szovjetunióba kerültek, és a mai napig is ott találhatók.

A nyilasok által kimenekített, s végül amerikai kézbe került anyag a háború után hazatért Magyarországra, s azt a Herzog-család visszakapta. Miután a visszakapott értékes és védett műtárgyak nagy részét Herzog István felesége, valamint Herzog András özvegye nyugatra csempésztette, – mintegy büntetésként – a gyűjtemény itthon maradt darabjait, például a háború alatt külföldre távozott, majd amerikai állampolgárrá lett Herzog Erzsébet örökségét elkobozták, államosították. Nem csak képeket, hanem ingatlanokat is, a műalkotások legtöbbje pedig a Szépművészeti Múzeumba került. Ezek a művek tehát nem a zsidóüldözés idején jutottak állami tulajdonba, hanem a kommunista rendszerben.

A Szépművészeti Múzeumban lévő El Greco-kép az egykori Herzog-gyűjteményből
Herzog Erzsébet a 70-es évek elején a magyar-amerikai vagyonjogi szerződés értelmében kárpótlást kapott ezekért a magyar államtól, amiért pedig nem, azért 1992-ben indított sikeres pert, de akkor képeket már nem követelt. Lánya, Martha Nierenberg, azonban 1999-ben újabb pert indított a magyar állam ellen, immár a festmények és más műtárgyak kiadásáért. Akkor tizenkét festményt kért vissza a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától, köztük El Greco, Lucas Cranach, van Dyck, Goustave Courbet, Munkácsy Mihály műveit. Közülük az egyiket, Munkácsy Krisztus-mellképét a Nemzeti Galéria visszaadta. Tíz festményt pedig 2000 őszén az első fokú bíróság ítélt oda az örökösnek, ám végül 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte ezt, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt eljárás további három évet vett igénybe, és 2008-ban az örökösök szempontjából sikertelenül zárult.

„A most kezdődött per az összes Herzog-örökös nevében indult, és már több mint negyven műalkotásra terjed ki, egyelőre – írják a Heart Communications Kft. által a magyar sajtónak küldött közleményben a család jogi képviselői. A perben ugyanis arra szeretnék kötelezni a magyar múzeumokat, hogy vizsgálják át teljes állományukat. Erre egyébként az elmúlt másfél évtizedben a magyar kulturális kormányzatok több alkalommal is ígéretet tettek – látható eredmény nélkül.” Itt elsősorban arra gondolnak, hogy Magyarország 1998-ban a Washingtoni Konferencián kinyilvánította: teljes mértékben elkötelezett az irányban, hogy vagy kártalanítsa a holokauszt áldozatait vagy visszaadja a kulturális vagyontárgyaikat. Akkor vállalták: kijelölnek egy főbiztost is a Herzog-műkincsek felkutatására, a viták rendezésére. Ez azonban nem történt meg.

A Szépművészeti Múzeum igazgató-helyettese, Mihály Mária lapunknak elmondta, hogy a Herzog-gyűjteményből hozzájuk került festmények között nincs olyan, amit jogszerűtlenül őriznének, mindegyiknek az eredetét, birtokukba kerülését tudják igazolni. Ezek között szerepelnek vásárolt képek is, és Herzog Erzsébet államosított örökségéből való művek is, melyekért az örökös évtizedekkel ezelőtt kárpótlást kapott az 1973-ban kötött magyar-amerikai vagyonjogi szerződés értelmében. Éppen ezért mondta ki a magyar bíróság 2008-ban az akkor követelt tíz képpel kapcsolatban is, hogy azok nem a Herzog-családot illetik. A Szépművészeti egyébként adott már vissza képet a családnak, még a rendszerváltás előtt, de ez bizonyíthatóan csak letétben volt a múzeumnál. Az örökösök egyébként most harminchat tételt, festményeket, szobrokat, ékszereket, érméket követelnek a Szépművészetitől.

Ugyancsak letét volt az a Munkácsy-kép is, amelyet a Nemzeti Galéria visszaszolgáltatott az örökösöknek az előző per folyamán, tudtuk meg Szűcs Györgytől, az MNG igazgatóhelyettesétől. Az a két Munkácsy és egy Brocky Károly-kép azonban, amelyet az előző per folyamán is követeltek a galériától már nem letét volt, hanem Herzog Erzsébet államosított örökségéből származott. Most e három képen kívül további két festményt is bevontak a követelésbe a Herzog-leszármazottak. Azonban hiába nyerik meg a most Washingtonban indított pert, az 1997/140-es, a kulturális javak védelméről szóló törvény értelmében csak Magyarországon értékesíthetnék a gyűjtemény darabjait, kötelesek megfelelő elhelyezési körülményeket biztosítaniuk számukra, de nem vihetik őket az Egyesült Államokba. Ez a törvény minden vitatott műtárgyra vonatkozik.

Az utóbbi években egyébként több példa is volt arra, hogy nagy gyűjtők örökösei bírósági határozat alapján kaptak vissza fontos alkotásokat a nagy állami múzeumoktól. Így például a Hatvanyak, az Andrássyak, a Vida család (nekik személyesen Görgey Gábor kulturális miniszter adott vissza négy Munkácsyt 2002-ben a Nemzeti Galériából) vagy a Sigray család.