Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és úgy véli, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága (ICJ) "korlátozott jelleggel" vizsgálta meg az ügyet - derül ki a román külügyminisztérium pénteki közleményéből.

A román szaktárca rámutatott, hogy a Nemzetközi Bírósághoz intézett kérdés nem tette lehetővé, hogy az ICJ lényegi, tartalmi vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A hágai bíróság csak a függetlenségi nyilatkozat törvényességének kérdésében foglalt állást, és nem nyilvánított véleményt annak jogi következményeiről, azaz egy "állítólagos új állam létrehozásáról" - olvasható a közleményben. A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg a döntésről szóló határozatban, hogy a hozzá intézett kérdés korlátozott jellegű, ugyanis az nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire, vagyis arra, hogy Koszovó államiságot szerzett-e, és a függetlenség elismerésének jogi következményei érvényesek-e.

Így Románia szerint az ICJ nem vizsgálta meg, hogy a függetlenséget kimondó nyilatkozat törvényes módon vezetett-e egy új állam létrehozásához, sem azt, hogy a nemzetközi jog feljogosítja-e Koszovót függetlenségének kikiáltására. A román külügyi közlemény szerint az ICJ világosan rámutat arra is, hogy nem vizsgálhatja meg az önrendelkezéshez való jog alkalmazását ebben az esetben, mivel ez a hozzá intézett kérdés témakörén kívül helyezkedik el.

„Románia ezért továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és reméli, hogy Belgrád és Pristina között újrakezdődik a párbeszéd egy olyan megoldás találása érdekében, amely mindkét fél érdekeinek megfelel” – olvasható a közleményben.  Románia – Spanyolországhoz hasonlóan– azok közé az országok közé tartozik, amelyek kezdettől fogva ellenezték Koszovó függetlenségét.

– Továbbra is fenntartjuk az álláspontunkat, miszerint nem ismerjük el Koszovót független államnak, de a feleket ezentúl is a kompromisszum keresésére és párbeszédre buzdítjuk" - mondta ezzel összhangban María Teresa Fernández de la Vega spanyol miniszterelnök-helyettes, a madridi kabinet második embere és egyben sajtószóvivője egy sajtótájékoztatón.

Spanyolország - négy másik EU tagállammal egyetemben - valószínűleg azért nem ismeri a balkáni állam függetlenségét, mert maga is küzd a területén élő kisebbségek (baszkok, katalánok) szakadár törekvéseivel. De la Vega tagadta ezt a feltételezést: – Azt gondolom, hogy nem reális dolog Spanyolországot a Balkánhoz hasonlítani –  mondta a miniszterelnök-helyettes.