Kitért arra is, hogy a Fidesz-kormányzás nemzetközi, főleg európai megítélése rendkívül rossz, de nem annyira, hogy a párt európai partnerei belementek volna a Magyarország elleni szankciókba. Ha ez bekövetkezik, egészen biztosan másként alakult volna a választások kimenetele április 6-án. A politológus szerint Európa viszonyulása az Orbán-rezsimhez a következőkben sem fog alapvetően változni.
– Mindannyian emlékszünk, hogy az Európai Unió soros elnökeként Magyarország kormánya még csak nem is egy másfajta Európa mellett, hanem egyenesen Európa ellen foglalt állást. Az Európai Néppárt még erre is képtelen volt reagálni. A helyzet az, hogy szüksége van a Fidesz által hozott szavazatokra és mandátumokra. Ebben a pillanatban a néppártiak és a szocialisták fej-fej mellett haladnak, tehát minden mandátum számít, a Fidesz pedig újfent igazolta erejét április 6-án – magyarázta.
A Jobbik eredményét illetően úgy vélte, a radikális párt, bár egyesek rémüldöznek a Jobbik előretörésén, csupán hozta a formáját. Erdélyből a Jobbik kevés szavazatot kapott, de Pirvulescu szerint eleget ahhoz, hogy a román nacionalisták elkezdjenek úgymond aggódni a magyar radikálisok veszélye miatt.
Pirvulescu szerint a román-magyar viszony javulására csakis azután nyílik esély, hogy Románia is túljut az év végi elnökválasztásokon. Egyúttal tisztázta: olyan szintű jó viszonyra gondol, amilyen a 2000-es évek második felében volt a két ország között.
– Nem téveszteném össze Traian Basescu és Orbán Viktor személyes kapcsolatát a két ország közötti intézményes viszonnyal. Őket az kötötte össze, hogy mindkettőjüknek szüksége volt az erdélyi magyarok szavazatára – hangsúlyozta.
A Fidesz nagyon sokáig úgy tekintett az RMDSZ-re, mint a szocialisták szövetségesére. Markó Béla háttérbe vonulása és Kelemen Hunor elnökké választása után a dolgok némiképp megváltoztak, de a politikai elemző szerint nem gyökeresen: az a tény, hogy az RMDSZ vezetői együtt ünnepeltek a Fidesszel vasárnap este, még nem az összeborulás jele.
– A két párt között nem létezik egy empatikus viszony, hiába az Európai Néppárt tagjai. Amilyen mértékű közeledés van, az pragmatikus okokra vezethető vissza, és egyik részről azzal függ össze, hogy a Fidesz legalább négy évig kormányon lesz Magyarországon, a másik részről pedig azzal, hogy Erdélyben az RMDSZ a meghatározó magyar politikai erő. Orbán Viktor realista. Nem tud hátat fordítani az RMDSZ-nek addig, amíg az RMDSZ a romániai választásokon jól teljesít. De ha például a szövetség nem tudja megőrizni támogatottságát a május 25-i választások után, Orbán azonnal átértékeli a szövetségesi rendszerét – vélekedett Pirvulescu.
A román pártok ezeket a nüanszokat nyilvánvalóan nem érzékelik, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen mértékben befolyásolja az RMDSZ és a Fidesz közeledése a szövetség bukaresti-e pozícióit? Pirvulescu szerint e tekintetben az idei év speciális, választási év lévén.
– Ilyenkor az RMDSZ a szolgálatos ellenség, támadásokra számíthat még a kormányzó
szövetségesei részéről is, éspedig azért, mert Erdély kulcsszerepet játszik a romániai választások eldöntésében. Sajnos nem működik Romániában a konszociális demokrácia, ahogy Magyarországon sem egyébként, a pártok nem fejlesztették ki magukban azt a képességet, hogy koalícióban kormányozzanak. Az RMDSZ támadása így fontos kampányeszköznek számít.
A magyarellenesség 2012-től visszatérő elem a politikai diskurzusban. Már a közvélemény is átvette, pedig a múlt évtized közepe táján gyakorlatilag közömbös volt az etnikai kérdést illetően. Tehát visszafejlődés van, de ennek okát nem az RMDSZ-ben, hanem a román politikai rendszer strukturális hiányosságaiban kereshetjük – fejtegette a Népszabadság kérdésére a román politológus.
