Emberjogvédők szerint az iskolák gyakorlatilag az ortodox egyház ellenőrzése alá kerülnek. Toma Patrascu, a laikus államért küzdő ASUR szervezet vezetője szerint nem beszélhetünk választásról, ha a diákokat hivatalból beírják ortodox hittanra.
A magyar vagy a székely zászló kitűzése a törvény elfogadása után magánterületen is tilos lesz
Mihaela Guna, a szülői bizottságok (FAPR) elnöke szerint is ez a leglényegesebb kérdés, amelyet azonban a megállapodás nem rendez. Ráadásul nincs alternatíva, így ha a hittan a nap közepére esik, a szülő inkább járatja a gyereket, minthogy felügyelet nélkül hagyja.
|
Román tanár az iskolapadban
Bogdan Cristel / Reuters |
Marian Stas oktatási szakértő az Adevarul napilap blogrovatában rámutatott: a román kormány élesen szembemegy az Európa Tanács 2005-ben megfogalmazott ajánlásával, amely éppen a térítői hévtől mentes hittanoktatást szorgalmazta. A BOR képviselői azzal érvelnek az iskolai hittan mellett, hogy a diákok így erkölcsi és hazafias nevelésben részesülnek. Marian Stas szerint azonban nem a hittan az egyetlen tantárgy, amely becsületességre vagy hazaszeretetre nevel.
Lista az elhajlókról
A egyház máris beosztottként kezeli a hittanárokat – legalábbis erre utal a legújabb adatgyűjtési botrány.
A Gorj megyei hittanfelügyelő, amúgy a BOR embere, a tanfelügyelőségi portálon közzétett üzenetben utasítja a tanárokat, hogy adott határidőre készítsenek kimutatást a más felekezethez tartozó diákokról, a neoprotestáns vagy az ortodox hittől „elhajló" családokról, valamint közöljék a többi felekezet papjának nevét, milyen gyakran jár be az iskolába, és hogyan próbálják megelőzni, hogy híveket szerezzen.
A hazafias nevelés a célja annak a törvénytervezetnek is, amelynek vitája hétfőn kezdődött a képviselőházban, miután a bukaresti törvényhozás felsőháza már elfogadta.
|
Magyar, székely és román zászló Székelyudvarhelyen - ebből kettőt most terveznek betiltani
Bogdan Cristel / Reuters |
A kezdeményezők – a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) harminc szenátora, köztük Ecaterina Andronescu országos alelnök, volt oktatási miniszter – kötelezővé tennék a román himnusz éneklését reggelente az elemi és az általános iskolákban. Egyúttal megtiltanák az „egykori államok", illetve a román állam által el nem ismert, „államiságra törekvő entitások" jelképeinek használatát.
A magyar vagy a székely zászló kitűzése a törvény elfogadása után magánterületen, illetve magánszemélyeknek is tilos lesz. Az „egykori állam" leírásban könnyű ráismerni Nagy-Magyarországra. Szabálysértés esetén 30-100 ezer lejes (2-7 millió forintos) pénzbírság róható ki.
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a tervezet elutasítását fogják kérni, éspedig a kormánytöbbség létrehozásáról szóló megállapodásra hivatkozva. Ebben a PSD vállalta olyan törvény elfogadását, amely rendezné a kisebbségi jelképhasználatot. Ennek megfelelően, még áprilisban a miniszterelnök és 42 képviselőtársa elő is állt egy törvénykezdeményezéssel, csakhogy míg annak vitája el sem kezdődött, addig a másik, megszorító tervezet folytatja útját a törvényhozásban.
A kormánytöbbség honatyái a szenátusban már jóval az RMDSZ kormányra lépése után hagyták jóvá a magyar szempontból hátrányos szabályozást. Máté András kérdésünkre hangsúlyozta: a döntő szót a képviselőház mondja ki, és meggyőződése, hogy ott kiküszöbölik a csorbát.
Éppen a kisebbségi jelképhasználat kapcsán marasztalta el Romániát az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) kedden. A jelentés felkéri a román hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.
