Hatalmas táskát cipel a vállán a Franciaországból kiutasított romák egyike Bukarestbe érkezésekor.

MTI/AP - Vadim Ghirda

A kormányilletékesek az Európai Bizottság két tagjával, Viviane Reding alapjogi és Cecilia Malmström belügyi felelőssel találkoztak egy rögtönzött szeminárium keretében. A témában eddig visszafogottnak mutatkozó - bár a romákkal szembeni bánásmódról (egyelőre nem nyilvános) vizsgálatot folytató - bizottság képviselői ezt követően nem nyilatkoztak, de a testület egy szóvivője még korábban megismételte, hogy az unióban mindenkit, így a romákat is egyenlő jogok illetnek meg, és Brüsszel figyeli ennek betartását valamennyi tagállamban.

Bessonék újságírókkal beszélgetve azt fejtegették, hogy az uniós jog nem szolgálhat ürügyül törvénytelen tevékenységek, például embercsempészet elkövetéséhez, és minden tagország felelős saját állampolgárainak integrációjáért. Korábban Párizs már értésre adta, hogy álláspontja szerint a romák elvándorlásának problémájára elsősorban a kiinduló országokban kell választ keresni.

Lellouche megbeszélést folytatott európai parlamenti képviselők egy csoportjával is. Ezen Göncz Kinga (MSZP) - mint az MTI-t utóbb tájékoztatta - egyebek között arra hívta fel a figyelmüket, hogy a francia hatóságok által használt nyelvezet és megközelítés (amelyben etnikai csoportot hoznak összefüggésbe a kriminalitással) veszélyes, ráadásul modellként szolgálhat más EU-tagországok számára is. Már akadtak is követői, például a magyar szélsőjobb képviselői között - tette hozzá.

A magyar képviselő elmondta: Franciaországnak természetesen joga van kiutasítani azt, aki ténylegesen bűncselekményt követ el, de "nem látni, hogy egyéni elbírálások vannak", márpedig "kollektív és etnikai alapon" az ilyen bánásmód nem fogadható el.

A képviselők és a francia illetékesek egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottságnak lépnie kellene egy átfogó, európai szintű romastratégia ügyében, amellyel elkerülhetővé válnak az olyan megoldások, hogy az egyes tagországok egymásra "tolják át" a problémákat. Olyan stratégiára van szükség, amely számon kérhető, és (például az uniós támogatások célzottabb elköltésével) elsőbbséget biztosít a társadalmi kirekesztés és a szegénység csökkentésének - fogalmazott Göncz Kinga.

Megerősítette azt is, hogy az Európai Parlament jövő heti strasbourgi ülésének keretében várhatóan plenáris vitát rendez a franciaországi helyzetről. Ennek nyomán a jelenlegi tervek szerint EP-határozat is születik - mondta el, hozzátéve, hogy egy esetleges ilyen dokumentumban tisztázni kell a témával kapcsolatban jelenleg mutatkozó számos konfúziót is.

Franciaországban az utóbbi hetekben számos illegális cigánytelepet számoltak fel, és a hatóságok megkezdték a romák kitoloncolását származási országukba. Párizs közlése szerint július 28. és augusztus 17. között összesen 979 román és bolgár állampolgárt küldtek vissza hazájába.

Kapcsolódó cikkek: Kouchnernek is vannak kételyei | Romák kitoloncolását akadályozta meg egy francia közigazgatási bíróság | Romák kiutasítása: törvénymódosításra készül a francia kormány | Brüsszel vizsgálja a romák kitoloncolását | Franciaország az EU-hoz fordul a romák miatt