A képzőművészt az interneten, főleg a közösségi médiában „utolérik” a terrorakciók. Riasztónak találja a rengeteg gyűlölködést, mocskolódást, ami szerinte a szélsőségesek malmára hajtja a vizet.
Azt, hogy milyen menekültnek lenni, az 56 éves Badalov a saját bőrén tapasztalta meg. Először 1999-ben hagyta el Azerbajdzsánt, Nagy-Britanniában kért menekültstátuszt. Megjárt fogdát, tábort, míg visszatoloncolták Bakuba. Később hosszas jogi procedúrák után tudta legalizálni magát Franciaországban.
|
| Fotó: Földi Imre / Népszabadság |
– Szabad embernek érzem magam, bár a státuszom semmit sem változott. Hibrid bevándorló vagyok, mint sok százezer társam – magyarázta Badalov, akinek a menekültválság ihlette installációi a Király utcai Tranzit.hu kortárs művészeti térben láthatóak.
Az iráni határhoz közeli Lerikből származó, verseket is író művész-aktivista először az 1980-as években, a leningrádi underground világban hívta fel magára a figyelmet. Jó három évtizede tartó vándorlásáról és „hibrid állapotáról” azt mondja: keletről jött emberként hozza magával a kultúráját, a gyökereit, a hagyományokat, s közben erősen hat rá a nyugati világ. Keverednek benne az információk, birkózik a fogyasztói társadalommal, a divat diktatúrájával.
|
| Fotó: Földi Imre / Népszabadság |
Saját bevallása szerint elfranciásodott, bár sosem lesz francia, és a franciák mindig bevándorlónak fogják tekinteni. Ezzel együtt is inkább a szabadságot jelentő Párizst választja a vizuális művész, aki hősei – Dosztojevszkij, Pasolini és Joseph Beuys – portréját tetováltatta a karjára. A fejére a szfinxet, amit az Iszlám Állam lerombolt Nimrúdban.
Babi Badalov - Poetical Activism / Költői aktivizmus
„Badalov művészete egyfajta folyamatos naplóírás és anyaggyűjtés a menekült- és bevándorlólét mindennapjairól, amiket rajzok, kollázsok, térinstallációk, valamint performanszok formájában jelenít meg. A muszlim kultúrkörből érkezve gondolkodását és képi világát a keleti és nyugati kultúra egyaránt meghatározza. Amint a kiállítás címe is jelzi, a művész hisz a szavak erejében, képversei költői agitációként is értelmezhetőek. A Majakovszkij 102-be, a tranzit. hu nyitott irodájába egy olyan kiállítást készít, amely a rá jellemző kalligrafikus írással írt, gyakran szójátékokra épülő költői-politikai szövegekből, falra festett vizuális költeményekből, valamint rajzok és talált anyagok kollázsából áll. Ezek mellett tüntetőket és idegeneket idéző, ruhájukon radikális üzeneteket hordozó próbabábuk népesítik majd be a teret.”
A kiállítás 2016. január 9-ig látható a tranzit.hu budapesti irodájában (Bp. VI. Király u. 102) csütörtök - péntek - szombaton 14 és 18 óra között, vagy egyeztetés alapján az office@tranzitinfo.hu címen. A kiállításról itt olvashatnak bővebben: >>>
Installációiról azt meséli, hogy a menekültlét mindennapjait megörökítő naplóbejegyzések. Sok alapanyagot az utcáról szed össze. Tüntetéseken osztogatott szórólapokat, letépett plakátokat, újságkivágásokat. Budapesten is begyűjtött neki tetsző darabokat, itteni vizuális élményeit is megörökítette. Rajzokban, a sétáló naplónak hívott, s mindig magával hordott jegyzettömbben.
