A tanügyi rendszer decentralizálását magában foglaló új oktatási törvény elfogadása és a késlekedő gazdaságösztönző intézkedések meghozatala a feltétele annak, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) továbbra is vállalja a kormányzást a Demokrata-Liberális Párttal (D-LP) - jelentette ki Markó Béla a szövetség kisparlamentjének hét végi marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy még ezen az őszön átvigye a parlamenten a négy évvel ezelőtt elkészített kisebbségi törvényt, valamint a romániai gazdasági régiók átrajzolását előíró jogszabályt.

Az RMDSZ elnöke, aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese, rámutatott: a kormányzást az RMDSZ azért vállalta, hogy biztosítsa a magyarság jelenlétét a helyi és a központi döntéshozó intézményekben, és ekképpen befolyásolhassa a magyar közösség és az egész ország érdekében álló problémák megoldását. Szerinte ennek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban a magyar miniszterek jól teljesítettek: sikerült az egészségügyi decentralizációt végrehajtani, s a művelődési és a környezetvédelmi tárca a megszorítások közepette is ki tudta használni a lehetőségeket.

Markó bírálta a koalíciós partner D-LP-t, belső vitáktól megosztottnak és habozónak minősítette, és számlájára írta, hogy a parlamenti többség akaratát nem képes mindig érvényesíteni. Márpedig még idén el kell fogadni az oktatási, a kisebbségi és a gazdasági régiók átszervezéséről szóló törvényeket, s olyan gazdaságösztönző intézkedéseket, mint például a vállalatokra kivetett átalányadó eltörlése, a kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése és a megkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, amelyek szintén a kormányban maradás feltételei. Biztosítani kell egyben jövő márciusban Románia csatlakozását a Schengen-térséghez.

A politikus leszögezte, hogy az RMDSZ nem hajlandó elfogadni semmilyen további megszorító intézkedést, s feltett szándéka, hogy az idén 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket januártól újra növekedési pályára állítsa. „Nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon", mondta.

A szövetségi elnök elutasította azokat a bírálatokat, amelyek azt vetik az RMDSZ szemére, hogy a „népnyúzó D-LP-vel és Traian Basescuval" együttműködik. Emlékeztetett rá, hogy a tavaly őszi választásokon éppen a magyar közösség egy része és hangsúlyosan a Tőkés László EP-alelnök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) buzdította a magyarokat arra, hogy az elnökválasztáson Traian Basescura szavazzanak, az RMDSZ-t pedig arra, hogy a D-PL-vel szövetkezzen.

Markó furcsállta, hogy az EMNT jelenleg „pártalapítás gondolatával kacérkodik", ez ugyanis szerinte azt sugallhatja, hogy a magyar összefogás nem működik, ami viszont nem igaz. „Nem hiszem, hogy egy egyébként nehéz helyzetben lévő magyar közösségnek az lenne az érdeke, hogy pártokra bomoljon, ahelyett, hogy azt az érdekképviseletet, amely itt van a kezünkben, és húsz évig jól működött, próbáljuk megerősíteni, és megpróbáljunk ennek az ernyője alá mindenkit bevonni", hangsúlyozta.

A kisparlament egyetlen ellenszavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a szervezet X., tisztújító kongresszusát 2011. február 26-27-én Nagyváradon tartsák, ugyanabban a városban, ahol 1990-ben az első kongresszust rendezték.

A februári fórum feladataival kapcsolatban Markó Béla elmondta: újra kell gondolni a szövetség alapszabályzatát és programját, hogy az RMDSZ továbbra is mindenki számára nyitott maradjon, s megőrizze hazai és nemzetközi politikai tekintélyét. Hozzátette: személyi változásokra is szükség van, de nem minden áron, csakis ha biztosítani tudják az ezzel kapcsolatos egyetértést, a politikából ugyanis sem neki, sem másnak nem kell kivonulnia.

Frunda György szenátor nem értett egyet Markóval, s úgy vélte, hogy ha a jövő évi költségvetésről szóló törvény nem javítja az életkörülményeket, a gazdasági lehetőségeket, nem csökkenti az adóterheket, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Másképp, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNT szorításában, a szövetség elveszítheti a két év múlva esedékes választásokat.

Borbély László környezetvédelmi miniszter annyiban adott igazat Frundának, hogy meg kell határozni, hol van az a határ, ameddig az RMDSZ-nek szabad vállalnia a kormányzati szerepet. Markó azonban azzal érvelt, hogy helytelen lenne, ha a válságos helyzetében az RMDSZ hátat fordítana, és a kormányzati cselekvésről lemondana. Már csak azért is, hozta fel példaképpen, mert ellenzékből a szövetség képtelen lenne befolyást gyakorolni a közösségnek megfelelő oktatási törvény elfogadására.