Rakétapajzs és Afganisztán a NATO-csúcson
-Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy "nehéz napok" és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést, és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok "kivonulási versenye" csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország "nagyon határozottan" kiáll az "együtt be, együtt ki" elv mellett.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
Noha Hamid Karzai afgán elnök az Obamával folytatott vasárnapi tárgyalása után kijelentette, hogy az átmenetet követően "Afganisztán nem lesz többé teher" a nemzetközi közösség számára, amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni. Ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről tartandó júliusi konferenciáig vár a felajánlással.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, "fenntartható" szintre csökkentik.
Afganisztán mellett az Európa védelmére szánt rakétapajzsról is döntöttek, és bejelentették, harcképesnek minősítik a pajzs első fázisát. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy "valós" fenyegetést kell elhárítani.
–A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer – jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – között.
A NATO-tagállamok a csúcson arról is döntöttek, hogy az úgynevezett"okos védelmet" teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. "Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásainkat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" – írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti az oktatást, és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
A tanácskozással párhuzamosan több ezer tüntető demonstrált a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt. Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek.
