Oroszország – emlékeztetett a volt nagykövet – három-négy évvel ezelőttig azt hangoztatta, hogy hozzáférést szeretne az európai energiapiachoz. Ezt követően azonban agresszívebb lett, már piaci behatolásról kezdett beszélni, ami Nyugaton óvatosságot váltott ki. A változást azonban Orbán nem észlelte, így nem is tudott alkalmazkodni az új, a korábbinál lényegesen kényesebb helyzethez.
Merkelt Obama kérte
Egy másik, az orosz és a német viszonyban is gazdag tapasztalatokkal rendelkező volt nagykövet szerint Merkel budapesti vizitje nem volt teljesen önálló német gondolat. A kancellárt Barack Obama amerikai elnök kérte fel, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében próbálja „vonalba állítani" az európai országokat. Ebben a szituációban Orbánnak úgy kellett Putyin váratlan bejelentkezése, „mint üveges tótnak a hanyatt esés" – fogalmazott a szakértő. Ekkor kezdett a magyar kormányfő látványos diplomáciai mozgásba, hogy egyensúlyt teremtsen. A szerbiai és a lengyelországi villámlátogatás azonban jól mutatja, hogy sikertelen maradt. Egyrészt se Belgrádnak, se Budapestnek nincs pénze a Déli Áramlat 2.0 vezeték megépítésére, másrészt Varsóban beleszaladt egy pofonba.
Utóbbi előre látható volt, s elkerülhető is lett volna, ha a nagykövetség jól működne, vagy lenne olyan tanácsadó, aki meg tudja óvni a miniszterelnököt az ilyen helyzetektől. A februári diplomáciai események után a volt nagykövet szerint az uniós tagállamok vezetői immár nem csak Orbán háta mögött mondogatják, hogy a magyar kormányfő nem való közéjük. A varsói fejmosás után egyértelmű, hogy „a király meztelen", Orbán oroszpárti álláspontja teljesen elfogadhatatlan.
Küzdelem a túlélésért
Merkel és Putyin látogatásával új fejezet kezdődött a magyar külpolitikában – mondta bukaresti tudósítónknak Iulian Chifu, a román Konfliktusmegelőzési Központ (CPC) igazgatója.
'Ezzel a Putyinnal nem ölelgetünk Totó kutyát'
Megszégyenítőnek nevezte az elmúlt napok diplomáciai eseményeit Gyurcsány Ferenc, aki szerint Orbán még a saját pávatáncának a lépéseit is elrontotta: visszaszólt Merkelnek, de nem ellenkezett Putyinnal, hajbókolt az orosz elnöknek, és nem állt ki Ukrajna függetlensége mellett. Részletek itt.
Traian Basescu jobbközép exállamfő kül- és biztonságpolitikai tanácsadója szerint az Orbán-rezsim külpolitikájában a hagyományos szövetségesek – a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok – egyértelműen háttérbe kerülnek, miközben a német és az orosz kapcsolatok nagyobb hangsúlyt kapnak. – Ez azért is érdekes, mert a keleti nyitással a magyar lakosság nem feltétlenül ért egyet, miközben Orbán valószínűleg a politikai túléléséért küzd – mutatott rá a szakértő.
Chifu szerint a magyar–orosz együttműködés, bár „revizionista internacionálénak" tűnhet, pragmatikus alapokon nyugszik, és ennélfogva csak addig tart, ameddig az oroszok pénze. Meglátása szerint egyébként Oroszországnak már most sincsenek forrásai, a tízmilliárd eurós paksi beruházás „puszta átverés", és csak arra jó, hogy Oroszország váltópénzként használja más ügyekben, akárcsak a Déli Áramlatot.
Rossz példa Szerbia előtt
Szerbiában a napokban ismét arról szóltak a hírek: a két ország kapcsolata még soha nem volt ilyen jó és gyümölcsöző, ráadásul Orbán Viktor Kelet és Nyugat közötti csárdástáncos politikája a szerb kormány számára is remek példa. Dinko Gruhonjics, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke úgy véli: – Budapest kettős játéka Belgrádot is arra bátorítja, hogy két széket üljön meg egyszerre. Csakhogy míg Szerbia még nem tagja az EU-nak, Magyarország már az. Talán Angela Merkel budapesti látogatásának az eredménye lehetett az, hogy Orbán visszavett valamelyest Európa-ellenességéből és igyekezett csökkenteni Putyin látogatásának politikai jelentőségét is. Orbán Európa egységét megbontó, veszélyes játékot űz. Szerbiában sokan ellenzik az EU-ba való belépést, Orbán hozzáállása az ő malmukra hajtja a vizet.
– A kettős politizálást illetően nagy a mellébeszélés Európában, hiszen minden ország Magyarországhoz hasonlóan igyekszik a saját érdekeit érvényesíteni, de az olyan kis országok esetében, mint Magyarország vagy Szerbia, erősen érvényesül az „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek" mondás – így véli Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Elmondása szerint a vajdasági magyar közösség érdeke az, hogy Magyarország erős legyen, és a magyar kormány feladata eldönteni, ezt hogyan viszi sikerre.
A Fidesz gyakran hivatkozik a szintén pragmatikus orosz-német viszonyra, amelynek köszönhetően Németország „külön bejáratú" gázvezetékkel kapcsolódik Oroszországhoz, ám az elemző szerint létezik egy alapvető különbség: – Németországban egyetlen élvonalbeli politikus sem gondolkodik hangosan a demokrácia lecseréléséről. A német pragmatizmusnak vannak határai: a demokratikus elvekhez Németország akkor is ragaszkodik, ha azt adott esetben a német cégek is megszenvedik, ahogy például az Oroszország elleni gazdasági szankciókat – mutatott rá Chifu. A szakértő úgy vélte, Magyarország feszegeti ugyan a határokat, de végül betartja az EU- és a NATO-tagsággal járó kötelezettségeit. Kérdések azzal kapcsolatban merülnek fel, hogy mennyire szolidáris és mennyire „konformista" Magyarország, és erről beszélni kellene uniós szinten, nem pusztán a Putyin-látogatás, hanem a nacionalista és antiszemita megnyilvánulások kapcsán is.
Egy szerda esti bukaresti konferencián Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója elmondta, hogy szerinte Magyarország „ajtót nyit Moszkva érdekeinek", gyakorlatilag meginvitálja az oroszokat az energiáról Európában zajló tárgyalásokra. Úgy vélte, a német kancellár azért látogatott Magyarországra Putyint megelőzve, hogy megpróbálja „sínen tartani" az Orbán-rezsimet. Dungaciu szerint, miközben a magyar kormány az Oroszország és az Európai Unió közötti híd szerepében tetszeleg, egyértelműen Nyugat-ellenes diskurzust használ. – Orbán lényegében azt mondja, hogy a Nyugat kimerült, Brüsszel pedig már nem tud megfelelni az állampolgárok újfajta igényeinek. Ez az irányzat magát az európai felépítményt ássa alá – bizonygatta. Emil Hurezeanu politikai elemző ugyanitt azt emelte ki, hogy Magyarország ezeréves történelmi és kulturális hagyományaival szakít, amikor kelet felé fordul. Ugyanakkor egyfajta mentő körülményként említette, hogy Magyarországnak valóban nincs alternatívája az Ukrajnán keresztül érkező földgázra.
Van, aki megértő
Lapunk megkeresésére Michaela Lagronová prágai külügyi szóvivő megerősítette Bohuslav Sobotka cseh kormányfő álláspontját, aki a visegrádi négyek legutóbbi találkozóján hangsúlyozta: a Moszkva elleni szankciók, valamint az ukrán-orosz konfliktus megítélésében olykor különböző a négy tagország véleménye, ám idáig egyikük sem gátolta meg az egységes uniós döntéseket.
Nem szokás más uniós tagország külpolitikáját vagy kétoldalú kapcsolatait kommentálni – válaszolta érdeklődésünkre cseh kolléganőjéhez hasonlóan Peter Stano pozsonyi külügyi szóvivő. Ondrej Dostál szlovák ellenzéki politikus viszont köntörfalazás nélkül felelt: – Döbbenetes, hogy az egykori magyar rendszerváltó a szélsőséges nacionalista és egyre agresszívabb Putyin-rezsim szolgájává vált, amivel súlyos hibát követett el. Peter Morvay pozsonyi publicista szerint az orosz elnök budapesti villámlátogatása is igazolta, hogy a magyar külpolitikát megtestesítő Orbán Viktor Nyugatnak szánt, ám hiteltelen fogadkozásai ellenére az igazi szövetségesét a keleti birodalom vezérében látja.
|
Merkelt a budapesti látogatáson láthatóan megdöbbentette az újra elhangzó orbáni szólam az „illiberális” demokráciáról
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Berényi József lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar kormány az uniós értékek megőrzésével párhuzamosan széles körű gazdasági együttműködésre törekszik, így teremt további munkahelyeket és őrzi az alacsony energiaárakat. Pozitívumként említette, hogy a korábbiakhoz képest jóval nyugodtabb a két szomszédos ország kormányainak, főleg a miniszterelnökök kapcsolata, amely fokozatosan hozzásegíthet a nyitott kérdések rendezéséhez, többek között a Magyar Közösség Pártja autonómiatervezetének tárgyszerű megvitatásához is. Az MKP elnöke a nemzetpolitikában fontosnak tartotta, hogy az óvodákat követően a mostani tanévben a felvidéki magyar tannyelvű szakközépiskolák anyagi és egyéb támogatása a kiemelt cél.
Bugár Béla tapasztalt előrelépést a magyar-szlovák politikai kapcsolatokban, főleg a közös energiabiztonság megerősítésében. Érdeklődésünkre így folytatta: – Az elhúzódó mosolydiplomácia ellenére sem történt elmozdulás a kettős állampolgárság ügyében, továbbra is zaklatják Malina Hedviget, nem látunk számottevő eredményeket a határ menti együttműködés vonatkozásában, nem épülnek új Ipoly-hidak. Átgondolatlanul módosították a határon túli magyar tannyelvű iskolások támogatását, amellyel több helyen visszaélnek. A Magyarországon végző felvidéki egyetemisták többsége tíz évig odaát vállal munkát, mert a tandíjat nem tudná visszafizetni, s emiatt is tovább csökken itteni nemzeti közösségünk lélekszáma. Mindez azt igazolja, hogy a hangzatos fogadkozások ellenére sokféle gond árnyékolja be a magyar nemzetpolitikát – mutatott rá a Híd párt vezetője.
