Lát lehetőséget egy ukrajnai fordulatra moszkvai kollégája, Pavel Szalin, az orosz kormány mellett működő pénzügyi egyetem politológiai kutatóközpontjának igazgatója is. Igaz, ő más forgatókönyvet tart valószínűnek, amelynek lényege: „a Krím Kelet-Ukrajnáért cserébe”. – Vagyis Oroszország továbbra is megőrzi ugyan közvetett befolyását a Donyec-medencében, de Kijev teljes egészében helyreállíthatja az ellenőrzést e térség fölött, cserébe viszont szárazföldi útvonalat biztosít Oroszországnak a Krím félszigethez – vázolt fel a szakértő egy lehetséges alkut, amely szerinte már az év első felében megszülethet. Mint kifejtette, ez enyhíthet Oroszország és a Nyugat szembenállásán is, márpedig Moszkvának mindenképpen szüksége van legalább a pénzügyi szektort érintő tilalmak lazítására.
|
Kirakat Moszkvában. A rubelben bízna
Sergei Karpukhin / Reuters |
– Nem gondolom, hogy már 2015-ben eltörlik az összes büntetőintézkedést, de a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésével puhíthatnak rajtuk. Például részleges hozzáférést kaphatnak az orosz cégek a nemzetközi hitelpiachoz –mondta. Hozzátette: az utóbbi napok nyilatkozatai mintha arra utalnának, hogy Európa is mutat hajlandóságot egy ilyen megoldásra.
Sokkal bizonytalanabbnak tartja az új esztendő perspektíváit Alekszej Malasenko politológusprofesszor, a Moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja. – Minden döntés egyetlen embertől, Vlagyimir Putyintól függ, márpedig az orosz elnök jó taktikus, de rossz stratéga. Jól tud előre számolni néhány hónapra, néhány évre azonban már nem – fejtegette a Népszabadságnak. Szerinte Putyin kompromisszumot akar Ukrajnával, de a saját feltételei szerint, erre viszont már nincs lehetőség.
– Elmulasztotta az esélyt, amely tavaly tavasszal még megvolt – jelentette ki az elemző, aki úgy véli, Putyin kezdi megérteni, hogy túlértékelte saját erejét és Oroszország lehetőségeit. A politológus komoly figyelmeztetésnek tartja az orosz államfő számára, hogy legszorosabb szövetségesei, a belorusz és a kazah elnök, közvetíteni próbálnak az ukrán válságban. Vagyis egyértelműen értésre adják: nem Moszkva mellett állnak, hanem igyekeznek egyforma távolságot tartani a viszályban álló felektől.
A gazdasági és a szociális állapotok is romlani fognak az idén Oroszországban – mondta mindkét moszkvai elemző. Abban is egyetértettek, hogy a proteszthangulat erősödni fog, ám a politikai helyzet egyelőre a hatalom ellenőrzése alatt marad. – A tiltakozó akciók elszórtak lesznek, nem alakulnak egységes fronttá – hangoztatta Szalin. Ha a gazdasági visszaesés tartósnak bizonyul, szerinte három évig, azaz nagyjából a jelenlegi parlamenti, illetve elnöki mandátum végéig tarthatnak ki a hatalom erőtartalékai. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy Putyin személyes népszerűsége stabilabb ennél: bár valószínűleg már az idén csökkenésnek indul, „beszakadni” nem fog, az elégedetlenség ugyanis előbb az alsóbb szintű vezetők ellen fordul.
|
Kezdi megérteni, hogy túlértékelte saját erejét
Alexei Druzhinin / Reuters |
Ukrajnában sem tart valószínűnek egy újabb „Majdant” Karaszjov. – Noha az új elit nem egységes, annyira azért nem megosztott, hogy az újabb hatalomváltáshoz vezethetne – mondta lapunknak, és kulcsfontosságúnak nevezte a reformok sikerét. Szerinte Moszkvával javulni fog Kijev kapcsolata, hiszen „már nincs hova tovább romlania”, a 2013 végi állapotok visszatérésére azonban nincs esély. Ugyanakkor arra sem számít, hogy különösebben felgyorsulna a nyugati integráció. Szavai szerint 2015-ben dől el, hogy az EU és a NATO perspektivikus újoncot, „egy új Lengyelországot” lát-e Ukrajnában, vagy olyan összetett, nehezen kezelhető és rosszul megreformált országot, amelyet nem fognak a tagok közé csábítani, de Oroszországnak sem engednek át.
