Alouane úgy véli, hogy a tucatnyi francia városban bevezetett tiltás még inkább elidegeníti a legnagyobb európai muzulmán közösséget. Ennek súlyos következményei lehetnek Franciaországban, ahol az elmúlt másfél évben több terrortámadást is végrehajtottak.
– Ezzel a Daesh [az Iszlám Állam gúnyneve] malmára hajtják a vizet. A francia kormány tulajdonképpen PR-kampányt csinál nekik. Nem csodálkoznék, ha a szélsőségesek felhasználnák az aljas propagandanyagaikban a burkinijük levételére kényszerített nőkről készült képeket – mondja Alouane.
Az érintett városokban ugyan részben biztonsági okokra hivatkozva tiltották be a burkinit, a szakértő szerint sokakat éppen ezzel hajtanak a radikálisok karjai közé.
Hasonlóan látja a helyzetet Joan Wallach Scott amerikai történész, akinek A fátyol politikája címmel 2004-ben jelent meg könyve a franciaországi burkavitáról. A Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: megdöbbentette, hogy épp a szocialisták kormányzása alatt történik ilyesmi.
– Ha Marine Le Pen lenne a kormányfő, az ember megértené, hiszen mást nem is lehetne várni a Nemzeti Fronttól. Vagy Magyarország esetében a Jobbiktól. De egy szocialista vezetéstől humánusabb, bölcsebb hozzáállást vár az ember – magyarázza Scott New Jerseyből, majd gyorsan hozzáteszi: már a szocialisták is a jövő évi elnökválasztásra készülnek. S nem állnak jól.
Mit kell tudni a burkiniről?
- A burkini egy strandoláshoz használt, fürdőruhaanyagból készült ruhadarab, amely csak az arcot, a kezeket és a lábfejet hagyja szabadon. A francia törvények csupán azokat a viseleteket tiltják, amelyek elfedik az arcot.
- A burkini megálmodója Aheda Zanetti. A libanoni születésű ausztrál dizájner 2004-ben alkotta meg a ruhadarabot, miután a családja női tagjai is szenvedtek attól, hogy nincs olyan ruha, amelyben sportolhatnak és úszhatnak.
- A sydney-i partokon 2007-ben muszlimellenes zavargások törtek ki. A társadalmi feszültség csökkentése érdekében azóta muzulmán – köztük burkinit viselő női – életmentők is szolgálatot teljesítenek a strandokon.
- Elsősorban mélyen vallásos muzulmán nők viselik, Zanetti szerint azonban a vásárlói 40 százalékát nem muszlimok – köztük zsidók, mormonok és hinduk – alkotják. Akadnak olyan nem vallásos nők, akik azért vásárolnak burkinit, mert az praktikus leégés ellen.
- A franciaországi tiltás óta a burkinit árusító üzletekben rendkívül megnőtt a kereslet a ruhadarab iránt.
Forrás: Népszabadság-gyűjtés
A Le Monde két hónapja közölt egy közvélemény-kutatást, amely szerint a szocialista elnök, Francois Hollande 14 százalékos támogatottsággal harmadik a népszerűségi versenyben. Nemcsak Nicholas Sarkozy egykori konzervatív államfő előzi meg 21 százalékkal, hanem Marine Le Pen is, akire a válaszadók 28 százaléka szavazna. – A francia kormány a burkini elleni kirohanással akarja megmutatni, hogy tesz a közbiztonság javításáért. Pedig valójában az a helyzet, hogy a terroristák bármikor, bárhol lecsaphatnak – véli Scott. A szakértő szerint a kormány „rasszista", „iszlamofób" magatartása ugyanúgy növelni fogja a szakadékot a társadalomban, mint ahogy azt a „burkatilalom" is tette. A francia belügyminisztérium közlése szerint amikor 2011-ben betiltották az arcot fedő ruhadarabokat, a muzulmán nők töredéke, mintegy kétezer nő hordott ilyen fejkendőt. A döntés után azonban vallásos és nem vallásos muszlimok egyaránt úgy érezték, hogy kipécézték, diszkriminálják őket. A burkinitilalom ismét felszínre hozta ezt az érzést.
– Épp az ellenkezője zajlik annak, mint aminek történnie kellene. Az erőforrásokat inkább képzési programokra kellene költeni, és megoldást kellene találni a szegregált városrészek problematikájára, hogy ezeknek a fiataloknak legyen munkájuk és jövőjük, és teljesen integrálni tudják őket a francia társadalomba – véli Scott.
Alapvető jogokat sért a burkinitilalom
A legfelsőbb bírói fórumként működő francia államtanács ideiglenes határozatában pénteken felfüggesztette a burkinitilalmat Villeneuve-Loubet-ben. Az Emberi Jogi Liga akkor fordult a legfelsőbb bírói fórumhoz, amikor a dél-franciaországi városban betiltották a burkinit. A szervezet azzal érvelt, hogy a tiltás sérti a polgári szabadságjogokat. Az államtanács közleményében egyetértett ezzel, s hangsúlyozta: a burkini-tilalom súlyosan sérti többek között a szabad mozgáshoz és a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogokat.
