Pozsonyi tüntetés a hazafiassági törvény ellen 2010 március 10-én

MTI - Somogyi Tibor

- A hazafiasságot nem lehet elrendelni. Attól nem lesz senki sem nagyobb hazafi, ha minden osztályban kötelezően kiteszik a szlovák zászlót, a címert és az Alkotmány bevezető sorait, hétfőnként pedig kötelezően eljátsszák a himnuszt. Ezzel a rendelkezéssel az egyéni szabadságjogokat sértik meg, s az iskolaigazgatókat arra kényszerítik, hogy szűkös keretükből több ezer eurót dobjanak ki felesleges dolgokra, miközben számos épület és osztály csaknem összeomlik, annyira rossz állapotban vannak, de nincs pénz a felújításukra - nyilatkozta lapunknak Robert Mihály, a tiltakozást szervező Kezdeményezés az átlátható demokráciáért (IZTD) civil szerveződés egyik vezetője.

Robert közölte azt is, hogy a nyelvtörvény ellen tiltakozó petíciót már több mint háromezren írták alá.

A hazafiassági törvényt beterjesztő Szlovák Nemzeti Párt ifjúsági szervezetének mintegy harminc tagja a közelben ellentüntetést szervezett. Összetűzésre nem került sor a két tábor között.

Szerdán a huszonöt civil szerveződést tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyílt levélben szólította fel Ivan Gasparovic elnököt, hogy ne lássa el kézjegyével a vitatott törvényt.

"A jogi aggályokon kívül a hazafiassági törvény alkalmazásának társadalmi-lélektani vonatkozásai is vannak. A hazafiasság a tanulók és a diákok szemében nem erősíthető azáltal, hogy a tantermek falait körberakják az állami jelképekkel, az alkotmány előszavával, és megparancsolják nekik, hogy megfelelő ünnepi alkalom nélkül, rendszeresen hallgassák vagy énekeljék az állami himnuszt. Ők ugyanis nagyon jól tudják, hogy azok, akik a törvényt benyújtották, a hazafiasság alatt kizárólag a saját önös érdekeik érvényesítését értik. Ily módon a gyermekekben legfeljebb a cinizmust, képmutatást, esetleg a nacionalista érzelmeket ültetik el, nem pedig az egészséges patriotizmus érzését. Sajátos vonatkozásai vannak a törvénynek a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szempontjából. Miként akar az állam hozzájárulni a Szlovák Köztársaság politikai közössége kohéziójának növeléséhez, ha a gyermekeket az alkotmány előszavának idézésével naponta figyelmeztetik arra, hogy a politikai elit a társadalmat etnikai alapon első- és másodrendű állampolgárokra osztotta fel ('Mi, a szlovák nemzet' és ti, az összes többiek)? Lojalitás helyett az állam ezzel azt éri el, hogy a nemzeti kisebbségeket teljesen elidegeníti. Vagy netán ez lenne a valódi cél?" - hangsúlyozzák a dokumentum aláírói.

Pozsonyi vita - a kormánypártiak között

A Szlovák Nemzeti Párt szerdán olyan nyilatkozat tervezetét nyújtotta be a pozsonyi parlamentbe, amelyben Szegedi Csanád brüsszeli egyperces felszólalását és a magyarországi szélsőségeseket akarta elítélni.

Miután Juraj Horváth, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a Smer képviselője jóval enyhébb hangnemű módosító szöveget terjesztett elő, a szlovák nacionalista politikai tömörülés visszavonta a tervezetet. A képviselőház pedig határozatképtelennek bizonyult, mert az ellenzékiek - köztük az MKP és a Híd-Most honatyái nem vettek részt a tanácskozáson. Csáky Pál bohózatnak minősítette az indulatos magyarellenes kirohanásokkal teli ülést, amely szerinte ismét igazolta, hogy néhány szlovák képviselőnek a megválasztása előtt pszichoteszteken kellene részt vennie.

Kapcsolódó cikkek: Slota elvenné a magyaroktól a szoborállítást is | Ki fizeti a 32 ezer szlovák zászlót? | Érkeznek a panaszok a nyelvhasználati jogok megsértéséről | Napi négy-öt telefonhívás a nyelvtörvény jogszolgálatához | Szlovák össztűz a magyar nyelvalapra