A pozsonyi parlament kedden este 79 támogató vokssal, 61 ellenszavazattal és 2 tartózkodással jóváhagyta a négypárti kormánykoalíciós programot.

A bizalmi szavazást követően beszédet mondott Andrej Kiska. A szlovák államfő elismeréssel szólt arról, hogy a márciusi voksolásokat követően gyorsan sikerült kormányt alakítani Szlovákiában.

„Erre azért is nagy szükség volt, mert a rendszerváltás óta még egyetlen kabinet sem kezdte meg tevékenységét olyan bonyolult, országunkat is érintő nemzetközi helyzetben, mint a mostani. Ráadásul idehaza is sokasodnak a teendői. Ezért a kormánytól, de a demokratikus ellenzéktől is függ, milyen témák uralják az elkövetkező hónapokban a közéletünket. Folytatódik-e politikai gyűlölködés, az elképesztő méreteket öltő személyeskedés és gyanúsítgatás a képviselőházban is, vagy az illetékesek végre az egészségügyünk jelenlegi állapotán kívánnak lépésről lépésre javítani, továbbá az oktatás színvonalát növelni, más égető kérdéseket orvosolni, egyúttal pedig megerősíteni a törvényességet országunkban. Csak így szerezhetjük vissza a polgárok megrendült bizalmát az állam, a demokratikus rendszer, illetve a politikusok iránt. Csak így érhetjük el, hogy javuljon Szlovákiában a lakosság életminősége és sikerüljön visszaszorítani hazánkban a szélsőségeseket és a radikális nézeteket, amelynek térhódításához többek között a polgárok említett bizalmatlansága is hozzájárul” – mutatott rá az államfő.

Beszéde előtt a pozsonyi parlamentbe bekerült újnáci Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) képviselői tüntetően elhagyták az üléstermet.

A kormány a folytonosság és a társadalmi fejlődés letéteményeseként határozta meg önmagát, amely kiemelt figyelmet szentel a leszakadt régiók felkarolásának, az elburjánzott korrupció, nem utolsósorban pedig az offshore cégek visszaszorításának. Jóval több pénzt, az idei költségvetéshez képest 2 milliárd euróval nagyobb összeget fordítanak az elkövetkező négy esztendőben az oktatásügy korszerűsítésére, valamint a pedagógusok bérének emelésére. Az egyik legfontosabb feladatuknak tartják az egészségügy hatékonyságát, s olyan értékrend érvényesítését, amelyben legfontosabb a páciens érdeke. Jövőre bevezetik az egészségügyi elektronikus rendszert, belátható időn belül pedig a kórházak diagnózisalapú értékelését és finanszírozását. A megbízatási idő végére, vagyis 2020-ra szeretnék elérni a kiegyensúlyozott költségvetést, amelyben a kiadások és a bevételek egy szinten lesznek. Ugyaneddig 100 ezer új munkahelyet is ígérnek.

A dokumentum nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részében a kabinet megvédi a vegyesen lakott régiók valamennyi kisiskoláját, amelyekre a minimális osztálylétszám kritériuma nem vonatkozik majd szeptembertől. Valóra válik a vasúti kétnyelvűség is: ott, ahol valamelyik nemzetiség lélekszáma eléri a 16 százalékot, a pályaudvarokon és megállóknál a szlovák mellett az ő anyanyelvükön is fel kell majd tüntetni az adott település nevét. Rövidesen létrehozzák a kisebbségi kulturális alapot, és törvényben kívánják rögzíteni, hogy a költségvetésből mekkora fix összeggel támogatják majd a hivatásos társulatokat, a könyvkiadást, az amatőr művészegyütteseket, valamint a különböző nemzetiségi kulturális rendezvényeket.

A több mint egy hétig tartó vitában a kormánypárti képviselők ambiciózus dokumentumként értékelték a kormányprogramot, az ellenzékiek viszont középiskolás dolgozatnak megfelelő közhelygyűjteménynek. Natália Bláhová, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője szerint különösen az emberi és állampolgári jogokkal foglalkozó rész az egykori kommunista pártkongresszusok beszámolóira emlékeztet.