Megvan a megállapodás az ukrajnai tűzszünetről

A tűzszüneten kívül arról is rendelkezik, hogy a válságövezetben egymással szemben álló erők a frontvonalról visszavonják a nehézfegyvereket úgy, hogy egy 50-70 kilométer széles biztonsági övezet alakuljon ki.

Az ukrán hadsereg egyik páncélozott csapatszállító járműve a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában járőrözik. Fotó: REUTERS/Gleb Garanich Reuters

Az egyezség értelmében életbe léptetik a donyecki és luhanszki területek különleges státuszáról már korábban meghozott törvényt, Porosenko azonban kijelentette: autonómiába és Ukrajna szövetségi állammá alakításába nem mentek bele. Bár sokan ezt tartják az alku egyik gyenge pontjának, abban is egyetértésre jutottak, hogy a szakadár régió jogi helyzetének rendezése, a helyi választások megtartása után a kijevi hatóságok veszik át a térség mentén húzódó orosz–ukrán határszakasz ellenőrzését. 

Petro Porosenko ukrán elnök és Angela Merkel megkönnyebbülten távoztak a megbeszélésről. Fotó: Reuters

Kényes kérdés a kijevi kormány és a felkelők közötti párbeszéd is. A hatalom képviselői elzárkóznak attól, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek az általuk terroristáknak minősített szeparatistákkal, Putyin szerint viszont a realitásokból kell kiindulni, és hosszú távú megegyezés nem lehetséges ilyen kontaktus nélkül. Meglehetősen képmutató ugyanakkor az orosz külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozata, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a minszki megegyezés értelmében távozniuk kell Ukrajnából a külföldi fegyvereseknek. A közlemény, amely azután született, hogy Vesna Pusic horvát külügyminiszter elismerte, országa állampolgárai is harcolnak a Donyec-medencében, „e rossz gyakorlat megfékezésére" szólította fel az érintett országokat. A legtöbb – becslések szerint három-négyezer – önkéntes azonban éppen Oroszországból ment a szakadár területre, és a moszkvai hatóságok ezt támogatólag elnézték és elnézik ma is.   

Az alku nehezen született meg, és nagyon törékeny. Ezt nemcsak a tárgyalások elhúzódása jelzi, hanem az is, hogy közben többször is a kudarc veszélyére utaló értesülések láttak napvilágot. Szerda reggel például Porosenko egy időre kijött az ülésteremből, és azt mondta, hogy az oroszok Kijev számára elfogadhatatlan feltételeket támasztanak. Egy ideig az ugyancsak az ukrán válság megoldásán dolgozó, hivatalosan az EBESZ, Kijev és Moszkva képviselőiből álló, de a kelet-ukrajnai lázadók küldötteivel kiegészülve ülésező összekötőcsoport tanácskozásáról is arról érkeztek hírek, hogy szakadárok nem írják alá a négy vezető politikus által egyeztetett okmányt.

Putyin is felszabadultan beszélgetett Alexander Lukasenko belorusz elnökkel a tárgyalások után Fotó: REUTERS/Mykola Lazarenko

Ők állítólag azt követelték, hogy az ukrán erők hagyják el a térség stratégiai fontosságú vasúti csomópontját, Debalcevét, ahol az elmúlt napokban a legsúlyosabb harcokat vívták a szakadárok és a kormánycsapatok. Ám az EBESZ-t képviselő Heidi Tagliavini végül sikerrel közvetített, és – miként Merkel utóbb elmondta – maga Putyin is nyomást gyakorolt a szakadárokra a megállapodás érdekében. A felkelők vezetői így aláírták az okmányt, amely egyébként nem népköztársaságokként, hanem „Donyeck és Luhanszk megye egyes területeiként" említi a szakadár régiót.

Angela Merkel és Francois Hollande egymást ölelgették a kamerák előtt. Fotó: REUTERS/Grigory Dukor Reuters

Brüsszelben is Ukrajnáról beszéltek

Az EU brüsszeli csúcsértekezletén a tervezettnél később, vacsorán vitatták meg a minszki eredményeket. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő előzetesen azt mondta, nem valószínű, hogy a tűzszüneti egyezség után szóba kerül a Moszkva elleni szankciók bővítése. A közösség képviselői már a találkozó előtt értékelték a fejleményeket – méghozzá különbözőképpen.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kitűnő hírnek, Dalia Grybauskaite litván államfő viszont gyengének nevezte a megállapodást. Orbán Viktor szerint jó lehetőség van arra, hogy az események „a rossz ösvényről a jó ösvényre váltsanak". Alexander Stubb finn miniszterelnök úgy véli, esélyt kell adni a békének, de arra figyelmeztette Oroszországot, hogy ha nem tartja tiszteletben a fegyvernyugvást, a Nyugat befagyasztja vele a kapcsolatokat. Washington „potenciálisan jelentős lépésnek" minősítette a minszki alkut, de jelezte: a Moszkva elleni újabb amerikai szankciók attól függenek, valóra válik-e a tűzszünet.