Phenjan ráijesztett a világra
Phenjan a tudományos kutatásokat szolgáló lépésnek állítja be, a nemzetközi közvélemény nagy része viszont az ENSZ által tiltott, katonai célú kísérletnek tartja, hogy vasárnap reggel nagy hatósugarú rakétát bocsátott fel Észak-Korea. Az aggodalmat csak fokozza, hogy a sztálinista diktatúra egy hónapja állítása szerint hidrogénbombával hajtott végre föld alatti robbantást.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea élénk tárgyalásokba kezdett arról, hogy korszerű amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenének az ázsiai országba. Noha a tervet több állam, így Kína és Oroszország is ellenzi, Szöul hangoztatja: a THAAD rövidítéssel futó, a rakétákat még az atmoszférán kívüli magasságban megsemmisíteni képes fegyverek kizárólag azt az Észak-Koreát figyelnék, amely vasárnap reggel újabb rakétakísérletet hajtott végre.
|
A vasárnapi rakétastart
Reuters/Kyodo |
A hivatalos – és persze diadalittas – phenjani bejelentés szerint egy műholdat állítottak sikeresen Föld körüli pályára, ám a szakértők azt feltételezik, hogy a start igazi célja a nagy hatósugarú rakéta kipróbálása volt. Ugyanilyen magyarázattal álltak elő ugyanis négy éve, egy hasonló rakétastart után, ám az akkor állítólag az űrbe szállított kommunikációs műhold később semmilyen jelet sem küldött a földre, és az elemzések szerint a szombaton fellőtt rakéta által szállított teher is kisebb volt egy szokványos műholdnál.
Márpedig, ha hasznos rakomány nélkül startolt a rakéta, akkor az olyan kísérletnek számít, amit ENSZ-határozat tilt meg Észak-Koreának. Éppen ezért a világszervezet Biztonsági Tanácsa vasárnap délutáni, rendkívüli ülésén határozottan elítélte a phenjani lépést, amelyet nemzetközi tiltakozóhullám követett. Pak Gun Hje dél-koreai államfő „megbocsáthatatlan provokációnak”, Abe Sindzó japán miniszterelnök „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a történteket. Miközben a dél-koreai hírszerzés szerint a most felbocsátott ballisztikus rakéta részben orosz technológia alapján és orosz alkatrészekből készült, Moszkva kijelentette, hogy Phenjan cselekedete nem válthat ki mást, mint határozott tiltakozást, Észak-Korea első számú szövetségese, Kína pedig – óvatosan fogalmazva – sajnálkozását fejezte ki miatta.
A nemzetközi aggodalmakat csak fokozza, hogy Észak-Korea alig egy hónapja atomkísérletet hajtott végre, méghozzá állítása szerint hidrogénbombával. Megfigyelők szerint a Koreai Munkapárt májusra tervezett (1980 óta az első) kongresszusa előtt a hasonló akciók egyfajta belföldi erődemonstrációként is szolgálnak Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, egyszersmind egyre nagyobb veszélyt jelentenek a külvilág számára. Phenjannak a BBC által idézett adatok szerint több mint ezer, különböző hatósugarú rakétája lehet, és kiszámíthatatlan következményekkel járna, ha nukleáris kapacitásához sikerülne olyan szállítóeszközt kifejlesztenie, amellyel megbízhatóan tudna célba juttatni – akár nagy távolságra is – atomtölteteket.
