Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jelentés tegnapi, genfi ismertetésekor – a hírességek öngyilkossági kísérleteivel kapcsolatos médiafelhajtást bírálva – kiemelte: a jelenséggel nem csak a sztárok kapcsán kell foglalkozni, hiszen világméretű közegészségügyi problémáról van szó. Az évi másfél millió erőszakos halálesetből ugyanis 800 ezer öngyilkosság. A legtöbb öngyilkosság Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában történik. A felmérésből kiderül az is, hogy több mint kétszer annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő, életkori megoszlás szerint pedig a 70 év fölöttiek a leginkább érintettek. Leggyakrabban akasztással, lőfegyverrel, vidéki területeken pedig mérgező növényvédő szerekkel ölik meg magukat az emberek.

A WHO-jelentés készítői egy évtizeden keresztül 172 ország adatait hasonlították össze. Ebből kiderült, hogy 2012-ben a gazdagabb országokban valamivel magasabb arányt –százezer lakosra 12,7 esetet – regisztráltak, mint a közepes és alacsony jövedelmű országokban, ahol csak 11,2 volt ez a mutató. Az, hogy a globális esetszám háromnegyedét mégis a fejlődő országokban regisztrálták, a sokkal nagyobb népességgel magyarázható.

Az öngyilkosságok számát tekintve Guayana áll az „élen” (százezer lakosonként 44,2 esettel), a második és harmadik hely Észak- és Dél-Koreáé (38,5 és 28,9). A sorban Srí Lanka (28,8), Litvánia (28,2), Surinam (27,8), Mozambik (27,4), Nepál és Tanzánia holtversenyben (24,9) a következő, majd jön Burundi (23,1), India (21,1), Dél-Szudán (19,8). Az első tízből éppen csak kiszorul – Oroszország és Uganda mögött – Magyarország, ahol százezer lakosonként 19,1 öngyilkosságot regisztráltak.

A WHO 2020-ig az öngyilkosságok tízszázalékos csökkentését tűzte ki célul.